Küszöbön az inflációs fordulat
Eddig elsősorban a bázishatások jelentkezése miatt számíthattunk az infláció fordulatára az idei évben, azaz abban bízhattunk, hogy az áremelkedés lassulni fog, ami az éves alapú növekedést mérsékli. Az idei év folyamán önmagában számos tényező esik ki a bázisból, a többi között a tavalyi év közepén megemelt népegészségügyi termékadó (a köznyelvben csipszadó) és jövedéki adók, a harmadik évharmad elejétől a háztartási piaci energiaárak bevezetése vagy a kedvezményes lakossági üzemanyagárak év végi megszüntetése.
Az utóbbi hetekben, hónapokban azonban egyre több jel utal arra, hogy az infláció akár élesebben is fordulhat.
Az üzemanyagárak a szinte folyamatos mérséklődésnek köszönhetően az év eleji szinthez képest átlagosan mintegy 10 százalékkal kerültek lejjebb, de havi átlagban is jelentős, 6 százalék feletti a csökkenés. Mivel az üzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 6,5 százalékról 8,1 százalékra emelkedett, ez nagyobb hatással is lehet az infláció lefékezésében, önmagában majdnem fél százalékponttal járulva hozzá a második hónapban. Februárban egy bizonyos tejtermék esetében kitört a kiskereskedelmi láncok közötti háború – amelynek a súlya mindössze 0,26 százalék, azaz nem túl jelentős, de jelzésértékű –, miközben több üzletlánc jelezte, hogy sikerült alacsonyabb áron szerződnie beszállítói partnereivel, nem kis részben a nemzetközi árak korrekciójának, valamint a forint erősödésének köszönhetően. Március elején egy újabb tejtermék jelentősebb árcsökkentését jelentette be az egyik kiskereskedelmi lánc. A kereslet csökkenése, az élelmiszerüzletek forgalmának visszaesése szintén az árak mérséklésének irányát támogathatja.
Ha az energiaárak stabilan a jelenlegi, viszonylag alacsonyabb szinteken alakulnak, év közben a háztartási piaci energiaárak is csökkenhetnek, miután a gáztárolókból kikerül a tavalyi magas áron beszerzett földgázkészlet. Ez pedig érdemben lehúzhatja a fogyasztói árindexet is, mivel a háztartási energiaárak szeptembertől – amikor kikerül a bázisból a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése – éves alapon visszaesést mutathatnak.
De más, közvetett tényezők is segíthetnek az infláció tompításában, így a nemzetközi szállítási költségek, a konténerárak rendeződése, ugyanis a tengerfuvarozási díjak visszaestek a két évvel ezelőtti szintekre. A gázolaj árának csökkenése pedig a belföldi és a kontinentális szállítási költségeket csökkenti a tavalyi kirívóan magas szintekről. Az energiaköltségek csökkenése a termelési költségeket is mérsékelheti, ami szintén megjelenhet a fogyasztói termékekben és szolgáltatásokban.
Az ipari és a mezőgazdasági termelői árindexek tavaly augusztus–szeptember óta már éles fordulatot mutatnak, egyelőre elsősorban bázishatások miatt, ami a következő hónapokban meredeken folytatódhat. Egyes nyersanyagok, ipari fémek, mezőgazdasági áruk tőzsdei árai már az egy évvel ezelőtti szint alatt vannak, csakúgy, mint a gáz-, áram- és olajárak. A búza hazai tonnánkénti termelői ára a tavalyi év közepére, a kukoricáé az őszi hónapokra megközelítette a 140 ezer forintot, azonban idén februárra mindkettő visszaesett 100 ezer forint környékére. Az Agrárközgazdasági Intézet heti bontású adatai szerint jelentős árkorrekció zajlott le más termékek piacán is.
Mindezek azt vetítik előre, hogy az éves alapú termelői árindexek az év közepére igen jelentősen visszaeshetnek.
Az egyes élelmiszerekre bevezetett árkorlátozások várható megszüntetése ugyanakkor átmenetileg lassíthatja a dezinflációs folyamatokat. Azonban ennek hatását mérsékelheti, amennyiben az érintett termékek árai is csökkennek a kivezetésig. A kiskereskedelmi vállalkozások mérsékelhetik azon termékek árrését, amelyekre áthárították az intézkedés negatív hatásait. Valamint olyan termékek árai is mérséklődhetnek, amelyeket közvetve érintettek negatívan az intézkedések.
A legnagyobb kérdés a szolgáltatások áraival kapcsolatban merülhet fel.
A szolgáltatások már januárban jelentős negatív meglepetést okoztak a bőven a várt feletti áremelkedéssel, amiben már tetten érhető az ár-bér spirál hatása. A szolgáltatások megugró áremelkedése okozza a legnagyobb fejtörést a nagy jegybankoknak is, mivel az utóbbi hónapokban látványosan elindultak felfelé az árak, hajtva a megugró kereslettől is, amit a szolgáltatói bizalmi indexek is tükröznek. Kérdés, hogy az eddig meghozott monetáris szigorítások meg tudják-e törni a trendet, mivel idehaza és nemzetközi szinten is a háztartások részéről a kamatemelések ellenére erőteljes kereslet mutatkozik a szolgáltatások iránt, amihez még a Covid utáni helyreállás és az elmúlt években a lakosságnak juttatott transzferek is hozzájárulnak. Egy területen viszont valóban látszik a monetáris szigorítás hatása, ez pedig a lakáspiac, amely egyre több gazdaságban elkezdett visszaesni, néhány országban az korrekciója is elindult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.