Ipari metaverzum: környezeti fenntarthatóságra hangolva

Néhány hónappal ezelőtt, 2022 novemberében érte el a világ népessége a nyolcmilliárd főt. A populáció növekedése lassul, de még jó ideig nem áll meg: az ENSZ becslése szerint a 2030-as évek végére több mint 9, az évszázad végére pedig több mint 10 milliárd lakosa lesz a földnek. Az emberiség előtt álló legnagyobb próbatételek közé tartozik, hogy képes lesz-e fenntartható módon „helyet szorítani” egyre népesebb családjának.

A fenntarthatóság környezetvédelmi vonatkozása mindenekelőtt a szén-dioxid-kibocsátás és a hulladéktermelés csökkentését jelenti. Ebben a technológia már bizonyítottan jó partnere az embernek: a negyedik ipari forradalom vívmányai, az MI, az IoT vagy a Big Data jó néhány területen járultak hozzá az energiafelhasználás hatékonyságának javításához. A digitális ikrek segítségével – mint arról ebben a rovatban írtam – a vállalatok korábban soha nem látott precizitással és hatékonysággal optimalizálhatják a gyártási folyamatokat.

A digitális és a valós világ konvergenciájának következő ugrása az ipari metaverzum megjelenése. Ez a digitális világ sokkal többet nyújt annál, mint amire a szórakoztatóipar vagy a kereskedelem terén szerzett tapasztalatok alapján gondolhatnánk. Az ipari metaverzumban nemcsak gépek, gyárak, járművek, épületek tükrözhetők és szimulálhatók, de komplett városok, közlekedési vagy energia-infrastruktúrák is. A metaverzumban nem csupán az erőforrásokat kímélő virtuális tesztelésre van mód, de sokkal könnyebben kifejleszthetők a fenntartható termékek, megtervezhetők a zöldebb és „okosabb” gyárak, épületek és városok is. A mérnöki, fejlesztői munka „demokratizálódik”: bárkinek lehetősége nyílik a fejlesztésre anélkül, hogy visszarettentő kockázatokkal vagy súlyos költségekkel kellene szembesülnie. 

Az ipari metaverzum tehát sokkal többet jelent egy „egyszerű” digitális világnál. Magától értetődik, hogy kulcsszerepet játszik az ipar „fenntarthatósági forradalmában” is. Lássunk erre néhány példát! 

A környezetre káros és nem újrahasznosítható „melléktermékek” mennyisége az iparban és az építőiparban is már a tervezés során eldől. Az ipari univerzum épp ebben segít: a beszállítói lánctól az újrahasznosításig mindenre kiterjeszthető „fejlesztői környezetben” olyan üzleti modellek alakíthatók ki, amelyekben a fizikai tárgyak gyártását és életciklus-menedzsmentjét minél nagyobb arányban helyettesíthetik digitális szolgáltatások és eszközök.

 Az észszerűsítés és a valós idejű visszajelzésekre támaszkodó folyamatos kiigazítás révén jelentősen csökkenhet az energiapazarlás. Hogy mit jelent ez a jelentősen? Az Accenture szakértői szerint a digitális ikrek 10 év alatt világszerte 7,5 gigatonna szén-dioxid kibocsátásától menthetik meg a földet – már a technológiai fejlettség jelenlegi szintjén! De digitális ikreket vetnek be a korallzátonyok védelmében is, adatbankot kialakítva, és szimulálva, miként tudják segíteni azt az ökoszisztémát, amely világszerte mintegy egymilliárd ember megélhetését biztosítja.

 a digitális világban az új anyagokkal és folyamatokkal fizikai erőforrások felhasználása nélkül is kísérletezhetünk, és ezen a módon akár hatékonyabb szélturbinákat vagy elektromos járműveket, valamint teljesen új megoldásokat is fejleszthetünk. A teljes életciklust figyelembe vevő termékfejlesztés nagyobb teret nyithat az újrafelhasználás és az újrahasznosítás előtt is.

Megkerülhetetlen a komplett rendszerek modellezésére képes ipari metaverzum a fosszilis tüzelőanyagokról a zöld-villamosenergiára való áttérésben is, legyen szó akár a közlekedés hatékonyabb megszervezéséről, akár az épületek energiahatékonyságának növeléséről vagy az ipari folyamatok optimalizálásáról.

Ahhoz, hogy bolygónk minél több embernek minél tovább lehessen valódi otthona, még rendkívül sok a teendőnk, az időnek azonban egyre inkább szűkében vagyunk. Megoldásainkat – már „az első kapavágást” megelőzően – maximálisan a fenntarthatóságra kell hangolnunk, az ipari metaverzum pedig pontosan ezt teszi lehetővé.