BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hofer Noémi

Négynapos munkahét: a szép új világ

Egyre többen érvelnek amellett, hogy a munkavállalók négy nap alatt legalább ugyanannyi, ha nem több munkát tudnak elvégezni, mint öt alatt. Persze a négynapos munkahétnek nemcsak szószólói, hanem kritikusai is akadnak. Tekintsük át a mellette és ellene szóló érveket.
2023.04.06., csütörtök 10:40

Ha eleged van az ötnapos munkahétből, nem vagy egyedül. Az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer egy alternatíva, a négynapos munkahét. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy négy nap alatt legalább ugyanannyi, ha nem több munkát tudnak elvégezni, feltéve, ha a jövedelmük nem csökken.

Mit mondanak a legfrissebb kutatások?

A 4 Day Week Global által szervezett kísérletben azt próbálták kideríteni, hogy a munkavállalók az idő nyolcvan százalékában is el tudják-e végezni ugyanazt a munkát, mint korábban negyven óra alatt, ha ugyanazt a fizetést kapják. Az eredmények elsöprők voltak: a programban részt vevő vállalatok a bevételek növekedéséről, a munkavállalók egészségi állapotának, jóllétének javulásáról számoltak be, emellett környezetvédelmi szempontból is örvendetes hatásokat mutattak ki. 

Office
523282434
Iroda. dolgozók, munka, négy napos
Fotó: Helen King / Getty Images

A magyar nagyvállalatok körül elsőként a Magyar Telekom tesztelte ezt a munkarendet 2022 júliusa és októbere között. Azt állapították meg, hogy a tesztbe bevont kollégák hatékonysága átlagosan 10 százalékkal javult, miközben a heti négynapos, napi nyolcórás foglalkoztatás mellett 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával. Emellett a munkavállalói elégedettség jelentősen, a korábbi 78-ról 94 százalékra nőtt.

Egy kis történelmi áttekintés

A négynapos munkahét bevezetésére törekvés nem az első forradalmi változás a munka világában. Az Egyesült Államokban 1926-ig a legtöbb munkavállaló heti hat napot dolgozott. Henry Ford volt az első, aki az autógyárában ötnaposra csökkentette a munkahetet. A munkahét negyvennégy, majd egy 1940-es módosítással negyvenórássá vált.

Magyarország némi késéssel követte a nyugati világot:

 1951-ben lett negyvennyolc órás a munkahét, majd 1967 és 1975 között fokozatosan csökkent negyvennégyre. 1981-től még két órát faragtak belőle, de csak 1984-ben jutottunk el a negyvenórás heti munkaidőig.

Én még emlékszem arra, hogy a 80-as évek elején a szombat munkanap volt, és gyerekként iskolába jártunk.

Persze a négynapos munkahétnek nemcsak szószólói,  kritikusai is akadnak. Ez sem újdonság, az ötnapos munkahét ötletét sem övezte egyöntetű egyetértés. A Népszabadság például A szabadidő veszélyeiről címmel írt dörgedelmes cikket 1982-ben, amelyben azt hangoztatta, hogy a szabad szombatot nem kellett volna széles körben bevezetni, mert az emberek nem tudják majd értelmesen kihasználni. Azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez a jóslatuk nem jött be. 

Ettől még a négynapos munkahét ellenzőinek lehetnek megfontolandó érveik. Utánajártam egy kicsit a témának, és összegyűjtöttem a heti egy extra szabadnap mellett és ellen szóló leggyakoribb érveket. 

A négynapos munkahét előnyei

Kezdjük a legtöbbet hangoztatott és vizsgált előnnyel: a megnövekedett termelékenységgel. Ha kevesebb napot dolgozol, kisebb valószínűséggel tapasztalhatod a fáradtságot és a kiégést. 

Az új metódus másik előnye a munka és a magánélet jobb egyensúlya.

 Ne feledjük, hogy a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás csak elméletben létező napi időbeosztás. A napi nyolc órát dolgozók a gyakorlatban napi egy-két órát ingáznak, ügyeket intéznek, bevásárolnak, házimunkát végeznek, másodállást vállalnak, hozzák-viszik a gyerekeket – így sem a pihenésre, sem a szórakozásra nem marad elég idő. 

A négynapos munkahét a munkavállalók elégedettségét is növeli, így könnyebb őket megtartani, és inkább magukénak érzik a vállalat üzleti céljait is. 

Informal Office Meeting
Group of casual business people and entrepreneurs having an informal meeting
Fotó: Getty Images

Negyedik érvként a négynapos munkahét a hiányzások csökkenéséhez is vezethet. Ha a munkavállalóknak több idejük van arra, hogy magukkal és a magánéletükkel foglalkozzanak, kisebb valószínűséggel hiányoznak a munkahelyükről, ritkábban betegszenek meg, kevésbé fáradnak el és az ügyes-bajos dolgaikat is könnyebben el tudják végezni munkaidőn kívül.

Ha vállalkozó vagy, az ötödik érvem érdekelhet a legjobban: a költségmegtakarítás. Legnagyobb eséllyel az irodád, a munkahelyed rezsiköltségeidet tudod csökkenteni. Logikus: ha kevesebb ideig dolgoztok, kevesebb energiát használtok el, nem kell annyit takarítani. 

A négynapos munkahét hátrányai

Az új munkarend ellenzőinek egyik ellenérve a megbeszélések ütemezésének, illetve a kollégákkal és ügyfelekkel való egyeztetésnek a nehézsége. Ez elsőre nem tűnik hatalmas problémának, de az időpont-egyeztetési gondok miatt akár heteket is csúszhat egy-egy projekt. 

Egy másik hátrány a munkaterhelés növekedése a fennmaradó munkanapokon. 

Ha kevesebb napot dolgozol, kevesebb idő alatt kell ugyanannyi munkát elvégezned. Ez hosszabb munkanapokhoz és fokozott stresszhez vezethet.

Az ellenzők gyakran felhozott kifogása, hogy a négynapos munkahét egyes iparágakban vagy munkakörökben nem megvalósítható, mert bizonyos dolgozók nem nélkülözhetők hetente három napon. 

A négynapos munkahét további hátránya, hogy növelheti a munkaerőköltségeket, ha túlórára van szükség a hiányzó nap fedezésére. 

A dolgozók érdekeit képviselők oldaláról is elhangzik egy fontos ellenérv: az erőfölényben lévő munkaadók a négynapos munkahetet ürügyként használhatják a fizetések csökkentésére. Méghozzá úgy, hogy közben ugyanazt a teljesítményt várják el a dolgozóiktól, mint amit korábban öt nap alatt.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.