Az uborkaszezon – megint – elmarad
Pakisztán, Egyiptom, Magyarország, Nigéria. Nem, ez nem a 2026-os, 48 csapatos labdarúgó-világbajnokság egyik leendő csoportja, hanem jelentős gazdaságok irányadó kamatainak sorrendje 2023 májusának elején (rendre: 21 százalék, 18,25 százalék, 18 százalék, 18 százalék). Persze a hozzáértő közönség ideszúrhatja rögtön, hogy a hazai effektív kamatok valahol a 18 százaléknál lejjebb húzódnak, köszönhetően a 13 százalékos alapkamatnak stb., de ez attól még csekély vigasz. Minden jel szerint azonban a következő fél év arról szólhat, hogy kikerülhetünk a fenti, díszes társaságból, és elindulhatunk a szomszédos országok halmazának irányába.
Az energiakrízis következtében felborult külső egyensúly, kiegészülve az uniós források körüli köddel, a forint extrém, korábban nem látott sérülékenységére mutatott rá. Ez több más tényező mellett nagyban hozzájárult a messze legmagasabb európai inflációs környezet itthoni kialakulásához. Mindezek nyomán a jegybank is kénytelen volt az égbe emelni a kamatokat: ez a tényező a többi felsorolt csillapodásával párhuzamosan gyakorlatilag a háború előtti szintre lökte a forintot, szűk fél év lefolyása alatt. Ugyanakkor az inflációs várakozások leszorításának és a pénzügyi stabilizációnak ára van: a gazdaság jelentős lassuláson megy keresztül, már borítékolható az egymást követő harmadik negyedéves GDP-mérséklődés, amire korábban csak a pénzügyi válságkor volt példa Magyarországon.
Mivel a kockázati faktorok összességében kedvezően alakultak az elmúlt hónapokban, és a dezinfláció felgyorsulása is egyre valószínűbb a nyártól kezdődően, így egy ideje lebeg a gazdasági közbeszédben a lazítás elindításának lehetősége. Az áprilisi ülésen a tervezet explicit módon az asztalra került, és bevetésre vár, akár már a következő alkalommal, de legkésőbb a negyedéves, inflációs jelentést is hozó júniusi döntéskor.
Május első napjaiban, azt mondhatjuk, hogy alapvetően több érv szól az előbbi időpont mellett.
A nagy jegybankok közül a Fed vélhetően utoljára emelt ebben a ciklusban a héten, és az EKB is nagyon közel jár már a csúcsértékhez térben és időben egyaránt.
Emellett megtörtént a külső egyensúly várva várt javulása is, ami szintén kulcskérdés volt a magyar deviza alakulásának szempontjából. Az előretekintő reálkamat masszívan pozitív, alapul véve a reális inflációs kilátásokat. Emellett a magyar konjunktúra is kellően lassul a magas frekvenciás adatok szerint.
A júniusi kezdéshez érvként elsősorban az optika hozható: május végén még csak az áprilisi inflációt ismerhetik a döntéshozók, ami a headline esetében 24 százalék, a maginfláció szempontjából 25 százalék körüli éves értéket hozhat. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani, ebben a tekintetben a pillanatkép még nem túl rózsás. Még egy EKB-s kamatemelés mindenképpen várható júniusban, így ezt követően még ideálisabb lehet a magyar lépés.
Az egynapos betéti ráta és az alapkamat tervezett összezárása ceteris paribus ősszel mehet végbe a legfrissebb MNB-s megnyilatkozások alapján.
A múlt héten tapasztalt, a korábbinál lényegesen konkrétabb előretekintő iránymutatás is fontos eleme lehet a transzparencia és a monetáris transzmisszió erősítésének. Ezzel együtt a fokozatosság és az óvatosság továbbra is a vezényszavak közé kell hogy tartozzon. Az út lefelé is kihívásokkal tarkított: elég a forintlikviditás kezelésére vagy az esetleges, körvonalazódó energiapiaci turbulenciákra gondolni. Összességében a legtöbb jel arra utal, hogy idén sem unalmas nyári időszak elé nézünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.