Megfelelő informatikai háttér nélkül nincs munkahelyi elégedettség a hibrid munkahelyen sem – Öt tipp munkaadóknak

A globális gazdasági helyzet egyre nehezebbé vált az utóbbi időben, erre válaszul sok vállalat korlátozta a távmunkát, és szigorított a home office szabályokon, például legalább három vagy akár négy kötelező irodai napot írt elő. Azért fontos erre a folyamatra figyelni, mert az alkalmazottak kicsit több, mint kétharmada a rugalmasságot nevezi meg legfőbb motiváló tényezőnek a munkájával kapcsolatban. Így azok a vállalatok, amelyek nem kínálnak megfelelő hibrid munkamodellt, azt kockáztatják, hogy értékes tehetségeket vesztenek el, és lemaradnak a HR-versenyben.

Többek között ezt a jelenséget vettük górcső alá a hibrid munkakörnyezetről készített globális kutatásunkban, vizsgálva mindezt elsősorban azokban az esetekben, amikor az alkalmazottak alapvetően távolról dolgoznak, és hetente egy-két napot töltenek az irodában. Az elemzésbe az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 2000, legalább 500 millió dollár bevétellel rendelkező vállalatnál dolgozó válaszadót vontunk be.

Eltérések a munkáltatók és a munkavállalók véleménye között

A kutatás megerősítette a hibrid munka eltérő megítélését a munkaadói és munkavállalói oldalon. Míg a munkavállalók körében 49 százalék tartja „nagyon hatékonynak” ezt a modellt, addig a munkaadóknak mindössze 33 százaléka. A hibrid munka dolgozói népszerűségét támasztja alá, hogy az alkalmazottak 89 százaléka legalább annyira vagy még inkább elkötelezett a munkahelye iránt, mint hat hónappal a megkérdezés előtt. Bár a munkáltatók is egyre jobban elfogadják a hibrid munka előnyeit, bőven van még lehetőség a fejlődésre, mivel a vezetők mindössze 26 százaléka alakította – saját bevallása szerint – vezetési stílusát kifejezetten a hibrid munkához.

Más eltéréseket is láttunk a munkáltatók és a munkavállalók vélekedése között. A munkaadók úgy vélték, hogy az alkalmazottak kevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt a hibrid környezetben, elsősorban azért, mert így dolgozva könnyebb más állást keresni. Az alkalmazottak viszont a menedzsmenttel és a vezetéssel való megfelelő kapcsolattartás hiányát említették a csekélyebb elkötelezettség legfőbb okaként. További eltérés volt, hogy míg a dolgozók a „kevesebb értelmetlen meetinget” említették szignifikánsan többen az ideális hibrid munkakörnyezet fő előnyeként, addig a munkaadók a „proaktív, spontán ötletelést” tartották fontosabbnak.

Öt ajánlás a munkáltatóknak

A kutatás fényében öt lépést ajánlunk a munkáltatók figyelmébe:

1. Használják a hibrid munkavégzésben rejlő rugalmasságot motivációs eszközként: az alkalmazottak 87 százaléka nagyon vagy valamelyest hatékonynak tartja a hibrid modelleket, 67 százalékuk pedig a munka és a magánélet közötti egyensúlyt javító rugalmasságot tartja a teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőnek.
2. Aknázzák ki a technológiában rejlő előnyöket: az elkötelezett alkalmazottak 62 százaléka rendkívül motiválónak tartja a megfelelő informatikai környezetet. Jó példa erre a Workplace-as-a-Service szolgáltatás, ahol egy vállalat a felhőben hozza létre munkatársai számára a digitális munkakörnyezetet, beleértve az összes szükséges szoftver telepítését, konfigurálását, üzemeltetését és támogatását. 
3. A munkaadóknak figyelembe kell venniük a generációs különbségeket is. A millenniumi nemzedék tagjai például (a 26–45 évesek) sokkal nagyobb értéket látnak a chatbotokban, a viselhető eszközökben és a virtuális táblákban, mint a Z generációs kollégák (25 évnél fiatalabbak).
4. Biztosítsanak zökkenőmentes informatikai támogatást az állásidő minimalizálása érdekében: az alkalmazottak 49 százaléka heti egy-öt órát veszteget el az IT-problémák kezelésével. Noha fontos az adatvédelem, 92 százalékuk hajlandó megosztani eszközei és alkalmazásai teljesítményadatait a gyorsabb és hatékonyabb támogatás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem akarnak bossware-t, vagyis alkalmazottfigyelő szoftvert. Ezeket a programokat a munkáltatók arra használják, hogy nyomon kövessék a dolgozók tevékenységét munkaidőben a termelékenység biztosítása érdekében – például a billentyűleütések, az egérmozgások, az e-mailek, a csevegőüzenetek, a böngészési előzmények és a képernyőképek nyomon követésével.

5. Olyan IT-biztonsági kereteket hozzanak létre, amely nem akadályozza az együttműködést és a termelékenységet: az alkalmazottak 33 százaléka számolt be arról, hogy a munkájukat, szabadságukat túlzottan korlátozó IT-biztonsági szabályok és eljárások negatívan befolyásolják a munkájukat. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell a hibrid munkavállalók igényeihez, miközben a termelékenység akadályozása nélkül kezelik a kibertámadások kockázatait.