Humántőke-adataink nemzetközi összehasonlításban

Korunkban a tudás és a képességek a versenyképesség legfontosabb feltételei. Ezért nem elég befektetni gépekbe, technológiákba és infrastruktúrába. Ahhoz, hogy a gépeket és technológiákat hatékonyan lehessen alkalmazni, tudásberuházásokra, ezeken keresztül a humán tőke színvonalának állandó emelésére is szükség van.

Az Eurostat friss, július 23-i kiadványa 4 fontos mutatóval írja le a tagországok humán tőkéjének színvonalát. Ezek a következők:

• Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves korcsoportban
• A legalább alapszintű digitális tudással rendelkezők aránya a 16–74 éves korcsoportban
• A tanulást korán abbahagyók aránya a 18–24 éves korcsoportban
• A felnőttképzésben résztvevők aránya a 25–64 éves korcsoportban

Az adatok 2021-ből valók. Nézzük meg a V4-ek és 4 versenyképes gazdaságú ország (Dánia, Svédország, Finnország és Ausztria) adatait a négy mutatóra, illetve vizsgáljuk meg az EU-s átlagot is.

Azt látjuk, hogy Magyarország a V4-ken belül is az utolsó helyen van, és 8,9 százalékponttal van lemaradva az EU-s átlagtól. Ezzel az értékkel az EU-ban a 25. helyen vagyunk. A V4-ek között a lengyel adat a legjobb. A legmagasabb értéket a dánoknál és svédeknél találjuk. Meg kell említenünk, hogy az EU 2023 évi innovációs teljesítménytábláján Dánia az első, Svédország a 2. helyen van, Magyarország a 21. A felsőfokú végzettségűek arányának növelése segítené Magyarországon új, innovatív ágazatok megjelenését, amire az innovációs teljesítménytáblán való előrelépéshez is szükség lenne.

Az alábbi ábrán a legalább alapfokú digitális tudással rendelkezők arányát látjuk a 16 és 74 éves korcsoportban. 

Azt látjuk, hogy a V4-ek között Magyarország – Lengyelország előtt – az utolsóelőtti. A magyar érték az EU átlagnál 4,83 százalékponttal alacsonyabb, és ezzel az EU-ban a 21. helyen vagyunk. Az EU Digitális Gazdaság és Társadalom teljesítménytábláján (DESI) egyébként Magyarország 2022-ben a 22. helyen volt. Az első 2 helyen Finnországot és Dániát találjuk éppen úgy, mint az ábrán. A digitális tudás emelése nélkül Magyarország a versenyképességi és a termelékenységjavítási versenyben egyaránt lemarad, hiába költ még többet hálózatfejlesztésre. 

Nagyon fontos adat a fiatalok esetén a tanulást az iskola befejezése előtt elhagyók aránya is. Ezt látjuk a következő ábrán.

Az ábrán azt látjuk, hogy a magyar érték a legmagasabb, a többi V4-es ország adata viszont a fejlett országok adatánál is sokkal jobb. A magyar érték 2,2 százalékponttal rosszabb, mint az EU-s átlag, és ezzel a 27 ország között a 22. helyen vagyunk.  Az iskolából kimaradók komoly társadalmi problémát okozhatnak, mivel alacsonyabb végzettségi szintjükkel nehezen találnak munkát. A KSH a 15–24 éves korcsoportra közöl munkanélküliségi adatokat. Az érték 2023 júliusban 13,2 százalék volt. 

Végül nézzünk meg egy, a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodáshoz fontos mutatót, a felnőttképzésben résztvevők arányának alakulását.

A V4-ek adatai nagyon rosszak. Közöttük a magyar érték – igaz, minimálisan – a legjobb. A V4-ek és a fejlett országok közötti szakadék viszont óriási. Ez az adat tipikusan a humán vagyon folyamatos szinten tartását, képességének, tudásának erősítését méri. A magyar érték 4,9 százalékponttal rosszabb, mint az EU-s átlag, és ezzel a 27 tagország között a 20. helyen vagyunk. Egyre gyakrabban merül fel annak fontossága, hogy Magyarország javítsa innovativitását és ezzel együtt versenyképességét, valamint termelékenységét. Ezek azonban a humán tőke mindenkori állapotával is összefüggő jellemzők. Egyikük sem javítható csak gépi, technológiai és infrastrukturális beruházásokkal. Magyarország élen jár a GDP arányos gépi beruházásokban, mégis gyenge a versenyképességi, innovációs és termelékenységi pozíciója. Az előrelépés kulcsa a humán tőke beruházások jelentős növelése lenne.