Kiküldetés: ki nyer az uniós döntés után?

Amikor Alexandre Fabron nizzai építőipari vállalkozó kedd este a France Info tévécsatorna híradójából értesült az Európai Parlament kiküldött munkavállalókra vonatkozó döntéséről, összedörzsölte a tenyerét, s megkérte feleségét, hűtsön be egy palack Dom Pérignont. Kovács Sándor hajdúhadházi építőipari vállalkozó épp kinézett Dorogi utcai lakásából, és elsápadt, amikor meghallotta a rádió híreiben, hogy a módosítás szerint két év múlva alkalmazni kell a szabályokat az EU valamennyi országában – még az esti programtól is elment a kedve: ultiparti a barátokkal, házi szilvapálinka mellett…

Az uniós döntéshozók azzal érvelnek: a munkaerőköltségek közti különbségek és a jogi kiskapuk miatt nőtt a „kreatív” csalások és visszaélések száma, a munkavállalók kizsákmányolása. A munkáltatók most nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak.

Kétségtelen, az elfogadott uniós szabályok nagyobb védelmet nyújtanak majd azoknak a munkavállalóknak, akiket a munkaadójuk ideiglenesen másik tagállamba küld. A kiküldött dolgozóknak a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és juttatások járnak majd, ha a kiküldetésből már eltelt másfél év. Az átlagos kiküldetési idő ennél rövidebb. Ezt a kompromisszumot hosszas lobbizás és politikai csatározás előzte meg, ráadásul a közlekedési és szállítmányozási szektorra a mobilitási csomag vonatkozik majd, amelynek vitája most is tart.

A magyar kormány, a többi visegrádi országgal egyetemben, már akkor elutasította a szabályozás módosítását, amikor még javaslat volt, mert Budapest álláspontja szerint a szabad szolgáltatásnyújtás uniós alapjogát így mesterségesen korlátozzák.

A magyar kormány többször deklarálta: a kiküldetési irányelv, azaz a magyar munkavállalók külföldi munkavállalására vonatkozó szabályok hatálya ne terjedjen ki a nemzetközi közúti közlekedési szektorra, mert az kiszorítaná a határon átnyúló szolgáltatást végző magyar kis- és középvállalkozásokat az EU belső piacáról.

Az Európai Bizottság szerint az irányelv módosításával igazságos versenyhelyzetet teremtenek.

Vannak, akik azzal érvelnek: a kelet-közép-európai cégeknek most versenyelőny a nyugat-európainál olcsóbb munkaerő, ezzel küszöbölik ki a tőkehátrányukat.

Ma még nem kell a Nyugat-Európában tevékenykedő magyar fuvarozóknak az ottani bért, juttatásokat megadniuk dolgozóiknak, ami borsos költséggel járna, ám a mobilitási csomag elfogadása ezt megváltoztathatja.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szerint a múlt heti döntés, illetve a formálódó mobilitási csomag is jelzi: alá akarják ásni a kelet-közép-európai vállalatok versenyképességét. A közúti áru- és személyszállító cégekkel szemben már évek óta folyik a kiszorítósdi. Eddig tagállami szinten hozott szabályokkal próbálták meg az ellehetetlenítést a különböző adminisztrációs és bejelentési kötelezettségekkel, a külföldi képviselet előírásával vagy a minimálbérszabályok bevezetésével. Az MKFE álláspontja szerint ezek az eszközök mind sértik az EU alapelveit.

Az érdekképviselet azt mondja, hogy a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, hisz nem kitelepülésről, azaz egy másik uniós tagország területén való folyamatos munkavégzésről van szó – mint például egy építőiparban tevékenykedő munkás esetében –, hanem a gépkocsivezető egyszerűen a szolgáltatás jellegéből fakadóan lép át országhatárokat.

A kiküldetésben dolgozók az EU-ban foglalkoztatottak 0,4 százalékát adják, számuk 2,3 millió volt 2016-ban; 69 százalékuk az iparban dolgozik, ezen belül is 45 százalékuk az építőiparban, a szolgáltató szektor 29 százalékukat foglalkoztatja.

Az Európai Bizottság adatai szerint a küldő országok között Lengyelország a listavezető 513 ezer dolgozóval, majd Németország következik 260 ezerrel. Míg Szlovákiából 112 ezren munkálkodtak kiküldöttként 2016-ban más uniós tagállamban, addig Magyarországról 65 ezren. A fogadó államok élén Németország áll 440 ezer dolgozóval, a második Franciaország 203 ezerrel, a harmadik Ausztria 120 ezer fővel; nálunk ez mintegy 11 ezer dolgozót jelent.

Nizzában gyönyörű napsütéses idő van ilyentájt, június elején, Fabron épp most mártózott meg a 23 fokos tengerben, közben Hajdúhadházán, a Dorogi utca környékén kiadós felhőszakadás volt...