Ki menti meg a Magas-Tátrát?

Szlovákia környezetvédelmi minisztere, Miklós László eleinte nem kívánt reagálni azokra a fejtegetésekre, miszerint a Magas-Tátrában november 19-én elpusztult erdő helyére hotelokat és sípályákat kellene építeni. A tárca a tönkretett területek újraélesztését és védelmét tervezi. A hatalmas orkán azt az erdősávot pusztította el, amely szakemberek véleménye szerint ütközőzónaként szolgált. Az új erdőállomány telepítésekor fokozottan ügyelni kívánnak a fák fajtáira, kritika érte ugyanis az elmúlt generációk lucfenyőültetését az őshonos fajták helyett, a nagyobb haszon reményében. Az orkánnak nehezen ellenálló lucfenyők telepítésének egyoldalú bírálata viszont a miniszter szerint nem helyénvaló. A Magas-Tátra szimbolikus jelentőséggel bír annak erdeje miatt, ezért is szeretne a tárca annak újbóli felvirágoztatására összpontosítani.

A Szlovákiai Zöldek Pártja (SZS - Strana zelenych na Slovensku) már nem a lucfenyők ültetésében látja a katasztrófa okát; sokkal inkább a föld globális felmelegedését kiváltó magatartást teszi felelőssé. Az erdő emberekre gyakorolt egzisztenciális jelentősége miatt fontosnak tartják az erdő biológiai védelmének gazdasági biztosítását - ennek az akciónak segítésébe Szlovákia európai parlamenti képviselői is bekapcsolódtak. Főként a Magas-Tátrát jól ismerő cseh és lengyel parlamenti kollégák jelentkeztek a szlovákiai képviselők felhívására a pénzügyi segítség szándékával. A poprádi katasztrófabizottság segítő telefonvonalán a visegrádi négyek minden országából jelentkeztek. Pénzügyi segítséget ajánlott fel az OTP Bank Slovakia, valamint a Mol csoport is.

Kell is a segítség, hiszen előzetes becslések alapján a szélvész okozta kár eléri a 15 millió koronát. További 170 millió koronára rúgnak a következmények felszámolásának költségei; a vasút előre látható becslések alapján 160 millió korona kárt szenvedett. Simon Zsolt agrárminiszter kárfeltáró jelentését erre a hétre várták, de a tárcavezető még nem ígér pontos adatokat.

Ivan Gasparovic államelnök hivatala saját költségvetéséből 5 millió koronáról mondott le az elpusztított erdő védelmére és megújítására, Simon az agrártárca 10 millió koronáját különítette el a Tátrai Nemzeti Park (Tanap - Tatransky národny park) helyrehozatalára. A természeti katasztrófa érintette a diákokat is, több mint húsz iskolát és iskolai intézményt károsítva meg. Az oktatási minisztérium a kárt 14,2 millió koronára becsüli. A felújítás költségeit a községek saját költségvetésből fedezik, de a tárca is kész a segítségnyújtásra: 164 millió koronát tartalékol a vészhelyzetekre.

November 19. a Magas-Tátra ismerőinek életében új korszak kezdetét jelenheti: a környezetvédők és a szállodatulajdonosok jövőképe merőben mást mutat. Bíznak a befektetőkben, a turizmus fennmaradásában, sőt új vendégekre számítanak, akiket a kíváncsiság vonz majd a Tátrába. "Mindennek a vége valaminek a kezdetét jelentheti" - vélik a vállalkozók, akik szerint a katasztrófa még szebb, korszerűbb sípályák építésének a lehetőségét is magában hordozza. Pavol Rusko gazdasági miniszter tárcája egyenesen három jól felszerelt idegenforgalmi központ létesítését javasolja a Csorba-tónál (Strbské Pleso), Tátrafüreden (Smokovce) és Tátralomnicon (Tatranská Lomnica).