Kartellezők perben a GVH-val

Számíthatja-e másképpen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a bírságot, mint ahogy azt az elbírálási gyakorlatát összegző közleményében rögzítette? Az egyik eljárásban lefoglalt bizonyíték felhasználható-e egy másik eljárásban? Többek között ezek a kérdések merültek fel különös éllel az elmúlt időszak közbeszerzési kartellezéssel kapcsolatos versenyjogi perekben. Az utóbbi problémára egyértelmű választ adott a Fővárosi Ítélőtábla, amikor – például az autópálya-kartell kapcsán is – kimondta a vitatott bizonyíték felhasználhatóságát – emlékeztetett Hargita Árpád, a GVH főtanácsosa. A perben az egyik cég jogi képviselője az

Európai Bírósághoz kívánt fordulni a kérdés előzetes eldöntése végett, de indítványát elutasította az ítélőtábla, majd a Legfelsőbb Bíróság (LB) is. Ezt követően született meg a nyár végén az ítélőtábla jogerős ítélete, amely megerősítette a versenyhatóság öt útépítő céget összesen hétmilliárd forinttal sújtó határozatát.

A cégek a perekben előszeretettel hivatkoznak arra, a versenytanács nem tartja be a GVH bírságközleményében foglaltakat. Abban az áll, a bírság alapjául a jogsértéssel érintett piacon elért árbevételét kell figyelembe venni. Ehhez képest a közbeszerzési ügyekben – ahol gyakori a halasztott és a részletfizetés – a versenytanács a nyertes ajánlat összegét tartja a bírság szempontjából irányadónak. A társaságok tehát nem minden ok nélkül kérdőjelezik meg a versenytanácsi álláspontot. Ám a közlemény csak mankó a cégeknek és a hatóságnak is, de nem kötelező érvényű jogszabály. Megállapítható az is, a közlemény kibocsátásakor a GVH-nak még nem voltak közbeszerzéses kartellekkel kapcsolatos ügyei, így az erre vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatot nem tartalmazhatta. Így nem jogsértő a versenytanácsi eljárás – mondta ki az ítélőtábla nemcsak az autópálya-, hanem a Bartók Béla úti, illetve a Nyugdíjbiztosító székházának felújításával kapcsolatos kartellügyben is. Ha ezt egy felülvizsgálatban megerősíti az LB, döntése irányadó lehet a bírósági gyakorlat számára – mondta Hargita.

Jelenleg százhúsz versenyjogi per van folyamatban a bíróságokon, s a korábbinál gyorsabban zárulnak le a jogviták. Tény, hogy a GVH határozatai többnyire kiállják a törvényességi próbát, bár éppen a közelmúltban, az úgynevezett egyetemi informatikai kartellügyben – amelyben tavaly 1,5 milliárd forint bírságot szabott a versenyhatóság – nem ez történt. A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróságnak a GVH-döntést jóváhagyó elsőfokú ítéletét, és új eljárást rendelt el. Úgy találta, hogy az ítélet érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nincs feltárva a tényállás, rendezetlenek a bizonyítékok.

Az igazságszolgáltató fórumok gyorsabban döntenek a bírság végrehajtásának felfüggesztéséről is. A versenyhatóság által elmarasztalt cégek a határozatokat megtámadván szinte mindig kérik, hogy a jogerős ítéletig időt nyerjenek a bírság befizetésére. A kérelmeket túlnyomó többségükben elutasítják a bíróságok – mondta a főtanácsos. KK

A szakemberek arra mutatnak rá: a kártérítés nem verseny- vagy büntetőjogi kategória, nem bírság és nem büntetés, hanem jóvátétel, amit a jogsértés károsultjai igényelhetnek polgári perben.

A szakemberek arra mutatnak rá: a kártérítés nem verseny- vagy büntetőjogi kategória, nem bírság és nem büntetés, hanem jóvátétel, amit a jogsértés károsultjai igényelhetnek polgári perben.-->