Korrupciómentesítő tervek

Elvileg nyitott kapukat dönget a Transparency International (TI) hazai tagozatának javaslata a magyar közbeszerzés szabályainak megújításáról, hiszen több műhelyben is folyik már tavaly óta a módosítások előkészítése, mégsem lehet kizárni, hogy tovább csúszik a törvény kiigazítása. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) már a tavasszal elfogadtatná az Országgyűléssel a változtatásokat, míg éppen a parlament szakbizottsága őszre tolná a vitát.

Független elemzők szerint tény: a közbeszerzéseknek csupán 10 százaléka bonyolódik le teljesen szabályszerűen. Az állami források nem megfelelő felhasználása mögött a kenőpénzes korrupció mellett a kölcsönös szívességek hálózata, a szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás áll, a nem megfelelő stratégai tervezés egyre inkább aláássa a közbeszerzések iránti bizalmat – szögezte le a napokban a TI. Aggodalmait megerősítik a tapasztalatok: szinte mindennaposak az úgynevezett fedezetelvonásos manipulációk, amikor is ha – valamely fatális hiba folytán – nem az ajánlatkérő által preferált pályázó nyer, akkor a kiíró felettes szerve „becsukja” a tendert, és ő maga ír ki újat favorizáltja érdekében. Nevük elhallgatását kérő érintettek elmondták lapunknak azt is, hogy az esetek nagy hányadában az ajánlatkérő csak formálisan folytatja le az eljárást, amit valójában – delegáltjai útján – felettes szerve vezényel le. Más, általunk megkérdezett közbeszerzési szakértők szerint viszont a döntőbizottsági és a bírósági ítéletek csak kismértékű korrupcióra utalnak. A Közbeszerzések Tanácsa várhatóan még az idén elkészül a korrupció nagyságának felmérésével. Átfogó ellenőrzést tart e témában az ÁSZ is.

Az IRM egyetért a TI törvényt jobbító javaslataival s a készülő tervezetben ugyanezekre a problémákra keres és remélhetőleg talál választ – hangsúlyozták kérdésünkre a tárcánál. A mainál rugalmasabb, átláthatóbb szabályozásra törekednek, ez kiszámíthatóbb gyakorlatot eredményezhet. A jelenlegi három eljárási rezsim – a közösségi értékhatár feletti, a nemzeti és az egyszerű – helyett kettő, a közösségi és nemzeti maradna meg. Cél, hogy a rendelkezések minél kevesebb visszaélésre adjanak lehetőséget, ezért többek között minimálisra szűkítenék az üzleti titokra hivatkozás lehetőségét. S egyszerűsítenék a jogorvoslati eljárást a közelmúltban született uniós irányelv átültetésével. A közbeszerzési döntés elleni közigazgatási és a jóvátételért folyó polgári per vonásait közelítenék egymáshoz, hogy a kárvallott mielőbb jóvátételt kaphasson.

Több fórumon meg kellene vitatni a készülő jogszabályt, ezért ellentétben a kormány jogalkotási tervével, nem tavasszal, hanem ősszel kellene azt a parlamentnek elfogadnia 2009-es hatálybalépéssel – mondta a Világgazdaságnak Göndör István. A gazdasági bizottság közbeszerzési albizottságának szocialista tagja szerint nincs ok a gyors tempóra, a tapasztalatok, a különféle műhelyek előkészületeit kellene összegyűjteni. Az albizottság tavaly novemberben jött létre, decemberben a miniszterelnökhöz és az igazságügyi miniszterhez fordult levéllel, amelyben többpontos javaslatot fogalmazott meg a készülő koncepcióhoz. Ezek között volt olyan, amely szerint előminősítést kellene kérni a Közbeszerzési Tanácstól a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenés előtt, hogy rosszul előkészített pályázat már be se kerülhessen. Vagy: fedezet nélküli pályázatot már be se lehessen nyújtani, ehhez a számlák kiegyenlítésére lenne szükség. Az albizottság tisztázná a fogalmakat is, miszerint mit értünk például alvállalkozó alatt. A testület gyorsítaná a közbeszerzési eljárást is határidők rövidítésével.

Vizsgálni fogja az uniós irányelvekhez való igazodást a szabályozásban és a közbeszerzés gyakorlatában, a közösségi és a nemzeti célkitűzések érvényesülését.

Az ellenőrzés célja, hogy megállapítsák, mindezek miképpen járulnak hozzá a korrupció elleni küzdelemhez. Az ellenőrzés január 21-én indul, a számvevők augusztusban vitatják meg a jelentést.

Vizsgálni fogja az uniós irányelvekhez való igazodást a szabályozásban és a közbeszerzés gyakorlatában, a közösségi és a nemzeti célkitűzések érvényesülését.

Az ellenőrzés célja, hogy megállapítsák, mindezek miképpen járulnak hozzá a korrupció elleni küzdelemhez. Az ellenőrzés január 21-én indul, a számvevők augusztusban vitatják meg a jelentést. Vélemény Berényi Lajos, A Közbeszerzések Tanácsának (KT) elnöke: „A KT már korábban és a tavaly szeptemberben elfogadott 2006. évi beszámolójában is rögzítette, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá célszerű tenni a közbeszerzési törvényt. A korrupció és a közbeszerzések kapcsolatáról nincsenek kézzelfogható bizonyítékok, illetve átfogó elemzések, így még csak megbecsülni sem lehet, milyen mértékű a jelenség, a igazságszolgáltatás mindössze 5-6 ilyen ügyet tárt fel az utóbbi tíz évben. Az eljárásoknál mindig egy nyertes van, de 8-9 vesztes is, az utóbbiak a véleményformálásban nagyobb hangsúlyt kapnak. A korrupció nagyságának, jellemzőinek felmérése, a kiskapuk beazonosítása érdekében a KT az eljárások ajánlatkérőinek és ajánlattevőinek bevonásával kutatást végez, ez a tervek szerint az idén elkészül.”

Tunyogi László, A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége elnöke: „A közbeszerzési döntőbizottság és a bíróság ítéleteit ismerve nem merek olyan következtetést levonni, hogy a közbeszerzések csupán 10 százaléka szabályszerű. A tények: Magyarországon évente átlagosan mintegy ötezer eljárást bonyolítanak le, ennek mintegy ötödét támadják meg a döntőbizottságon, s a döntőbizottság határozatainak nagy többségét helybenhagyja a Fővárosi Bíróság. A TI-nek abban igaza van, hogy a törvény gyakori módosítgatásai jogbizonytalanságot eredményeznek. Ezért jól átgondolt, a törvény minden részletére kiterjedő, átfogó módosítást tartunk csak célszerűnek. A jelenlegi jogorvoslati rendszerben dolgozó döntőbiztosok, bírák túlterheltek. Szolgáltatásuk színvonalán személyi és technikai megerősítés segíthet.”

Patay Géza, Ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó: „A törvény és a végrehajtási szabályrendszer hatalmas, bonyolult, nehezen áttekinthető joganyag, ezért gyakorlati érvényesítése sem egyszerű. A korrupcióval szembeni hatékony fellépés legfontosabb feladatának tartja a lehetséges befolyásolási pontok feltárását és megszüntetését, például a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás kötelezővé tételét, mert ma ezt mellőzheti az ajánlatkérő, és így a pályázók a legapróbb hibán is elvérezhetnek. Szintén szükség van a jogorvoslati rendszer megújítására, benne az eljáró fórumok számának csökkentésére annak érdekében, hogy a sérelmet szenvedett fél mielőbb valóságos jogi jóvátételhez jusson. A módosításokkal egyidejűleg nélkülözhetetlen a közbeszerzési szabályok átgondolt, többlépcsős deregulációja is.”-->