A többek között az önkormányzatok törvényes működéséért felelős intézményeket a hónap végével a megszűnés veszélye fenyegette, mivel a hivatali működés regionális átalakítást megalapozó és a korábbi fővárosi, megyei illetékességgel működő hivatali rendszert módosító törvényi szabályozást, valamint a végrehajtási rendeletet tavaly októberben az Alkotmánybíróság idén június 30-i hatállyal megsemmisítette.
A taláros testület azonban nem a közigazgatási hivatal létezését vonta kétségbe, hanem egy jogalkotási technikát marasztalt el. Szerinte a korábbi megyei, fővárosi hivatali rendszer megváltoztatásához feles törvény helyett, kétharmados törvénnyel történő módosításra lett volna szükség. Ezzel az Alkotmánybíróság gyakorlatilag osztotta ellenzék álláspontját, hiszen a fideszes, kereszténydemokrata képviselők a parlamenti viták során többször felhívták a kormánypárti honatyák figyelmét, hogy alkotmánysértő az átalakítás.
Ezt követően hosszas huzakodás kezdődött a parlamenti pártok között, március 26-án még ötpárti egyeztetések is kezdődtek.
A kormánypártok úgy ítélték meg, reális esély van a megállapodásra, ám a kompromisszumos javaslat elfogadásához szükséges támogatást végül is a Fidesz nem garantálta. Az ellenzéki párt a saját – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat visszaállító – indítványát is visszavonta átdolgozásra, olyan időpontban, ami eljárásjogilag lehetetlenné tette egy új, a kormány által beterjesztett javaslat június 30-ig történő parlamenti elfogadását.
Ezért a kormány arra az elhatározásra jutott, hogy mivel neki az Alkotmány és az önkormányzati törvénynek az AB döntésével nem érintett rendelkezései alapján a a közigazgatási hivatal útján biztosítania kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a közigazgatási hivatal pedig törvényben nevesített, létező közigazgatási szerv, a kötelessége biztosítani a hivatal működtetését, így a működés szabályozására más alkotmányos megoldást kellett találni. Ezt követően alkotta meg a rendeletét a közigazgatási hivatal működéséről, mellyel biztosítja, hogy június 30-át követően is zavartalan és jogszerű legyen azok működése.
Számos politikus és szakértő azonban úgy ítéli meg, a kormány ezzel újabb alkotmánysértést követett el, ezért az ügy újra az Alkotmánybíróság előtt köt majd ki. De vannak olyan települések is, amelyek egyenesen bojkottal fenyegetik a közigazgatási hivatalt. Ezért az önkormányzati minisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyfeleket nem érheti semmilyen hátrány. Tehát azok a helyi önkormányzatok, melyek államigazgatási hatósági ügyekben nem hívják fel az ügyfelek figyelmét a közigazgatási hivatalnál lévő jogorvoslati jogra, vagy nem terjesztik fel a fellebbezést elbírálásra, államigazgatási jogkörben okozott kár címén, kártérítési kötelezettséggel is tartozhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.