A Londonban megjelenő The Times által végzett számítások a tipikusnak tekinthető középosztálybeliekre vonatkoznak, ahol mindkét szülő dolgozik, emiatt bizonyos szolgáltatásokról – gyermekfelügyelet, takarító személyzet, magániskola, és egészségügyi magánbiztosítás – egyszerűen nem mondhatnak le.
A hivatalos fogyasztói árindex (CPI) csak azért jött ki 3,3 százalékra, mert abban jelentős súllyal vesznek figyelembe olyan tételeket, mint a ruházat, a lábbeli, a különféle elektromos háztartási készülékek, például televízió vagy DVD-lejátszó, amelyek mind-mind olcsóbbá váltak. Ezzel szemben a középosztálybeliek számára általában fontos magániskolai nevelés költségei – éves rátán – 5,7 százalékkal emelkedtek, és jelenleg 60 százalékkal állnak magasabb szinten, mint 8 évvel ezelőtt. Egy gyermekfelügyelő számára kifizetett bér két éve még csak 4 százalékkal emelkedett, a legutóbbi 12 hónapra azonban 15,2 százalékos növekmény adódott.
A középosztálybelieket emellett az élelmiszerárak drágulása ugyanúgy érinti, mint másokat: míg két éve az adott cikkcsoportban 3,2 százalékos éves drágulást mutattak ki, addig most itt 8,7 százalékos az infláció, a korábban árszintcsökkenést mutató italárak pedig 5,4 százalékkal emelkedtek. Az adott társadalmi csoportnak rangot adó időtöltések – például játék-klubok – ugyanúgy drágultak, mint a nekik szánt nyugdíjas otthonok és az egészségügyi biztosítás tételei.
A szóban forgó réteghez tartozók körében ezért váltott ki olyan felzúdulást a közlekedési államtitkár – Tom Harris – flegma kijelentése arról, hogy az utóbbi évtized látványos életszínvonal emelkedése után ok nélkül érzi magát „mizerábilisnak” a brit középosztály.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.