"Dögöljön meg a szomszéd tehene is" - Az APEH-besúgás menete

„Dögöljön meg a szomszéd tehene is!” – gyakran ez a mentalitás vezérli a magyarokat, amikor feldobják lakótársaikat, munkáltatójukat, ismerőseiket az adóhatóságnál. Az elmúlt években ugrásszerűen növekedett a lakossági közérdekű bejelentések száma az APEH felé. Míg 2006-ban csak 3600 bejelentés érkezett, tavaly a számuk már meghaladta a 10 ezret, az idén pedig az első hat hónapban majdnem 8 ezer állampolgári „árulkodás” érkezett az adóhatósághoz – tudtuk meg az adóhivatal sajtóosztályától.

Az idén a legtöbb bejelentés a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban érkezett, ellentétben a korábbi évek tapasztalatával, amikor leginkább a környezetük „gyanús” vagyonosodására kívánták felhívni az APEH figyelmét a bejelentők. Persze azért az idén is érkeztek dögivel hasonló bejelentések, az első félében 458. Összehasonlításképpen tavaly egész évben mintegy 640 vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményeztek bejelentés hatására. Ezek mellett még nagy számban érkezik lakossági bejelentés engedély nélküli foglalkoztatás és adócsalás miatt is. Annak ellenére, hogy a lakossági panaszok alapján indult vizsgálatok csupán nagyjából egy-két százalékát teszik ki az összes adóhivatali ellenőrzésnek, általuk nemritkán tízmilliós pluszbevételhez jut az adóhatóság.

Mint azt az APEH sajtóosztályától megtudtuk, a bejelentések beküldőit sok esetben személyes indokok, érdeksérelem, bosszú, személyes ellentétek motiválják. Igen gyakoriak az olyan beadványok, ahol a dolgozók tesznek bejelentést amiatt, mert szabálytalanul foglalkoztatják őket. Személyes érdeksérelmet fogalmaznak meg azok a beadványok, de semmiképp sem mondhatók rosszindulatúbak, amelyek például arra vonatkoznak, hogy a bejelentő a vásárlása során nem kapott számlát, és emiatt nem tudja garanciális jogait érvényesíteni. Sok panasz érkezett amiatt is, hogy a bejelentő nem kapott munkáltatói igazolást, emiatt pedig nem tudta elkészíteni adóbevallását.

Fő szabály, hogy mindvégig titokban marad annak a személye, aki a bejelentést teszi, a vizsgált személy elméletileg sosem fogja megtudni, hogy a vizsgálat lakossági panasz alapján indult. De minden alap nélkül csak azért ráküldeni valakire az APEH-et, hogy kitoljunk vele, nem érdemes. Ha ugyanis nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt, vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, akkor az arra jogosult szerv őt is felelősségre vonhatja. Gyakran pedig maga az APEH is áttekinti, hogy vajon a bejelentőnek is makulátlan-e a múltja adóügyi szempontból. Egyébként az adóhatóság statisztikája szerint a vádaknak negyven százaléka bizonyul utólag megalapozottnak, tehát tízből hat lakossági bejelentésnél „lyukra fut” a hatóság.

Névvel vagy név nélkül
Közérdekű bejelentést névvel vagy név nélkül is lehet tenni az adóhatóságnak. Az APEH jellemzően azokat a panaszokat vizsgálja ki, amelyek egyrészről olyan adatokat tartalmaznak, amelyek alapján a bejelentett egyértelműen beazonosítható, másrészről a közölt adatokról megbizonyosodik, hogy annyi információértékkel bírnak, ami miatt érdemes lefolytatni egy adóhatósági vizsgálatot. A név nélkül tett bejelentések kivizsgálását az adóhatóság mellőzheti.

Hogyan jelenthetjük be haragosainkat?
– Írásban levél formájában postai úton
– Személyesen az adóhatóság helyi kirendeltségénél
– Telefonon (0640-424242)
– E-mailben a [email protected] címre

Több százmilliárdnyi adót sunnyogtunk el
Az adóhatóság 2008 első felében 144 ezer ellenőrzést végzett el, az ellenőrök ezek során összesen 281,4 milliárd forint nettó adókülönbözet állapítottak meg. Ez 43 százalékkal haladja meg az előző évi összeget. Az első félévben elvégzett 3706 vagyongyarapodási vizsgálat közül 2610 esetében találtak valamilyen szabálytalanságot, és az ellenőrök 24,5 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel.