Hűlni fog a nyersanyag-világpiac - Vélik Londonban

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és -előrejelző háza által kidolgozott globális ipari nyersanyagár-index (IRM) - amely a nyersolajárakat nem tartalmazza - az új prognózis szerint az idén átlagosan 0,3 százalékkal, ezen belül az ipari alapfémek átlagára 5,1 százalékkal csökken.

A nyersanyagpiaci árszint - főleg az ipari fémeké - már a második negyedévben süllyedni kezdett, és az EIU londoni elemzői ennek folytatódásával számolnak, ahogy a piac egyre inkább beárazza a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térség gyengülő keresletét.

Ugyanezen okból a ház jövőre az ipari nyersanyagár-index még jóval markánsabb, éves átlagban 6,0 százalékos, ezen belül az ipari alapfémek árszintjének 7,6 százalékos esését jósolja.

Az IRM-ármutató tavaly 11,2 százalékkal, 2006-ban 49,6 százalékkal emelkedett.

Az 1990-es árszintet 100 százaléknak véve az IRM-index az idén 188,4 százalékot, jövőre 177,0 százalékot, az alapfém-szegmens árindexe 211,0, illetve 195,0 százalékot ér el, áll az EIU csütörtöki londoni elemzésében.

A cég által külön számolt nyersolajár-index az előrejelzés szerint 2008-ban 65,3 százalékkal emelkedik. Az EIU a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajfélére az év egészében 120 dolláros, az amerikai West Texas Intermediate alaptípusra 122,40 dolláros idei átlagárfolyamot valószínűsít, azzal, hogy a harmadik negyedévi összesített átlag 140 dollár lesz.

Innentől azonban a ház már lefelé induló korrekciót vár, ahogy a globális kereslet gyengülése mind egyértelműbbé válik.

Az OECD-térség keresletének csökkenése már nyilvánvaló, és miután számos ázsiai ország a második negyedévben csökkentette a kiskereskedelmi üzemanyagárak támogatását, ennek hatása várhatóan még az idén visszafogja az ázsiai keresletet is, áll az EIU csütörtöki londoni előrejelzésében.

A cég nyersolajár-indexe a prognózis szerint 2009-ben 8,5 százalékkal csökkenni fog.

Az 1990-es 100-as bázison mérve az EIU olajárfolyam-mutatója az idén 538,7 százalékon áll.

A keresletcsökkenés diktálta áresésben mindazonáltal nem minden londoni elemző bízik.

A Standard & Poor''s nemzetközi hitelminősítő új iparági előrejelzése szerint egyelőre az áremelkedések ellenére is növekszik a globális kereslet, minden jelentős gazdasági térségben, de leginkább Ázsiában. Mivel a világszintű keresletnövekedésnek több mint a felét egyedül Kína adja, "nehéz elképzelni" a kereslet komolyabb visszaesését, még az euróövezeti és az amerikai fogyasztás már tapasztalható csökkenésével együtt is, áll az S&P londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint ugyanakkor az energiaköltségek még a jelenlegi árszinten is kisebb részét viszik el az amerikai kiadásoknak, mint korábban. Az átlagos amerikai háztartás az idén bevételeinek várhatóan 6,7 százalékát fogja energiára költeni; 1980-81-ben ez az arány 7,9 százalék volt.

A Standard & Poor''s szerint a felhasználás hatékonyságának javulását jelzi, hogy 1971-ben 0,42 tonna olajnak megfelelő mennyiségű energiahordozóra volt szükség - 2005-ös árakon számolva - ezer dollárnyi amerikai GDP-érték előállításához; ugyanezt a bruttó értéket ma feleannyi energiahordozó felhasználásával állítja elő az amerikai gazdaság.

Más kimutatások szerint azonban a rendkívüli olajár-emelkedés nyomán a világgazdaság egészének ma már ismét ugyanannyiba kerül GDP-arányosan a nyersolaj, mint a 80-as években.

A Lehman Brothers bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi összehasonlító kimutatása szerint a jelenlegi árszinteken a világgazdaság az idén a globális GDP-értéknek megint csaknem a 7 százalékát fogja olajra költeni, ugyanannyit, mint a 80-as évek eleji árrobbanás után, amikor 40 dollár felett jártak a nyersolaj-határidők.

Az elemzés szerint a GDP-arányos világgazdasági olajszámla a 80-as évek közepén már nem érte el a 2 százalékot, a 90-es évek második felére 1 százalék alatt volt, 2006-ra azonban már 4 százalék közelében járt, és jelenleg, óriási ívű emelkedéssel, ugyanott van, ahol csaknem három évtizede.

A Lehman Brothers iparági elemzői szerint a kereslet rugalmatlanul reagál az árakra, legalábbis rövid távon.

A Financial Times csütörtöki kiadásában megjelent elemzés szerint ugyanakkor - ellentmondásosnak tűnő módon - a kínálat is
kivárással reagál a mind magasabb árszintekre. A Centre for European Policy Studies nevű kutatóintézet igazgatója a londoni gazdasági napilapban azt írta: a nyersolajkínálat nem akkor emelkedik, ha a "mai" árszint magas, hanem akkor, ha a szállítók azt várják, hogy a jövőben csökkenni fog.

Daniel Gros szerint ennek alapján Kína jelenlegi befolyása az olajárakra nem azért olyan nagy, amilyen, mert az ország ma nagyon sok olajat fogyaszt - a kínai kereslet a globális olajfogyasztásnak kevesebb mint a 10 százaléka -, hanem azért, mert a várakozások szerint a jövőbeni kínai kereslet emelkedik majd nagymértékben, és ez növeli a magasabb árakkal kapcsolatos várakozásokat is.

Az elemzés szerint ezért nem csoda, hogy a kínálat nem reagált a magasabb árakra, a "racionális olajtermelők ugyanis a holnapi, még magasabb árakra várnak".