Ezermilliárdos könnyítés - a dolgozók 70 százaléka rosszul jár a kabinet szerint

Az összes adóterhelés eszerint közel 1100 milliárd forinttal csökkenne, a készítők ugyanis ilyen mértékű átalakítást ítélnek szükségesnek ahhoz, hogy Magyarország rövid távon 4,5 százalék körüli gazdasági növekedést érhessen el. Az adócsomag révén bővülne a foglalkoztatás, csökkenne az infláció és szűkülne a feketegazdaság – mutattak rá tegnap.

A csomag lényege nem változott a néhány hete kiszivárgott előzetes tervekhez képest. A módosítások fontos eleme a személyi jövedelemadózás átalakítása, a társas vállalkozások különadójának kivezetése, az áfaemelés, valamint a jelentős mértékű járulékcsökkentés.

A tanácsadó cégek adócsomagja számos vonásában hasonlóságot mutat a korábban, javarészt a tavasz folyamán bemutatott módosítási javaslatokkal. A viszonylag magas jövedelemhatár felett belépő 20 százalékos szja-kulcs felbukkan a kormány szuperbruttósítással kapcsolatos csomagjában. Ilyen irányba mutató elképzelésekkel kampányolt az SZDSZ-frakció elnökválasztása előtt Kóka János, s hasonló javaslatokat fogalmazott meg Bokros Lajos, valamint László Csaba is. Az áfa néhány százalékpontos megemelése szintén nem új keletű, hiszen erre már korábban javaslatot tett László Csaba, valamint ez az elképzelés az MDF adócsomagjának is részét képezi. A társas vállalkozások különadójának kivezetése, valamint a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentése hónapok óta fontos eleme az adókról szóló vitáknak, és nem hiányoznak a tegnap bemutatott csomagból sem. Magas összegű tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) szerepel a szuperbruttósításról szóló kormányzati csomagban, valamint Bokros Lajos áprilisi javaslatában is.

Korábban többen szükségesnek nevezték az ingatlanadó kötelezővé tételét. Emlékezetes: tavaly ősszel, a helyi adókról szóló szabályozás átalakításával maga a kormány is ebbe az irányba kívánt jelentős lépéseket tenni. Végül azonban a honatyák ellenállásán megbukott az a kezdeményezés, hogy a helyi építmény- és telekadót a települések csak számítottérték-alapon szedhessék be.

A tegnap bemutatott anyag nem ad választ arra a kérdésre, hogy a módosítások mínusz 1100 milliárd forintos egyenlegét honnan lehet előteremteni. A készítők általánosságban jelölik meg forrásként az állami kiadások lefaragását, valamint a hatósági ellenőrzések hatékonyságának javítását. Kérdés, a kormány és a pártok hogyan vélekednek ezekről az átalakításokról.

Ismeretes, hogy a pénzügyi tárca számítása szerint a költségvetésből 2009-ben mintegy százmilliárd forintos „szabad” mozgástér adódik, ez azonban még a tizede sincs a tegnapi csomag forrásigényének. A PM szerint a módosítások 1249 milliárd forintot vonnának el a büdzsétől. Igaz, 2009-ben a mínusz „csupán” 595 milliárd forint lenne, a hipa kivezetésére és a kisadók megszüntetésére ugyanis – mind a PM, mind a készítők szerint – csak jó néhány éven belül kerülhet sor. Ez további 654 milliárd forintos forrást igényel.

Az újabb „civil” adócsomagot is elutasítja a kisebbségi kormány – közvetítette tegnap lapunknak a kancellária a kabinet véleményét, amely szerint a javaslatot nem szavazná meg az Országgyűlés. A Miniszterelnöki Hivatal véleménye szerint a javasolt intézkedések „gyökeresen átrendeznék a bérek adó- és járulékterhelését, s jelentősen növelnék a jövedelemkülönbségeket”. A kancellária számításai szerint a munkavállalók több mint 70 százalékának drasztikusan csökkenne a nettó jövedelme , főként az alacsony keresetűek járnának rosszabbul. A munkáltatók bérköltsége ugyan mindenhol mérséklődne, de a tételes eho emelése az átlag alatti kereseteknél a járulékcsökkentés nagy részét elvinné; az adóék pedig havi 150 ezer forintos fizetésig nőne, felette pedig gyorsuló ütemben mérséklődne. A kormány szerint akár az Alkotmánynyal is ellentétes lehet az, hogy a nyugdíjjárulék fizetésének felső határa a mai hétmillió forintról 15 millióra nőne, miközben a nyugdíj megállapításánál a hétmillió forint feletti összeget továbbra sem vennék figyelembe.

A miniszterelnök augusztus utolsó hetében áll a nyilvánosság elé a kabinet terveivel. A menetrend szerint 21-én tárgyal a kormány az adójavaslatokról, s 26-án egyezteti az elképzeléseket a szocialista frakcióval. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy jövőre a hiány 3,2 százalék legyen, így azt a politikai döntést kell meghoznia az MSZP-nek, hogy miként rendezze át az adókat.

Lapunk úgy tudja, a kormányon belül is készült már „alternatív” csomag, Bajnai Gordon gazdasági miniszter javaslatai azonban eddig nem nyerték el a szocialisták tetszését. Politikai döntést kell még hozniuk a szocialistáknak arról, bevállalják-e bizonyos termékeknél az áfaemelést, másoknál pedig a csökkentést. Az adóátrendezés mellett – amely, mint már többször megírtuk, elsősorban a vállalkozóknak kedvezne – az adóadminisztrációt könnyítenék, gazdaságélénkítő lépéseket tennének, s a segélyezési rendszer átalakításával a munkára ösztönzést támogatnák. Az MSZP-frakció többségének véleménye egyelőre az, hogy csak akkora adócsökkentést kellene bevállalni, amekkora kockázat nélkül kivitelezhető.

Szűcs György, Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke: A tegnap ismertetett adócsomag csak egy a sok közül, amelyet a gazdaság egy jelentős részének, nevezetesen a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeinek a mellőzésével készítettek. Elfogadhatatlan lenne, hogy erre a gazdálkodói körre olyan szabályozás szülessen, amelynek kidolgozásában nem vettek részt az érintettek. Ellenezzük az eva és az ekho megszüntetését, az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket támogató átalányadózás leépítését. Közös munkára, a társadalmi párbeszéd felélénkítésére van szükség, hiszen a gazdaság és a politika szereplőinek együttesen kellene meghatározni a hosszú távú célokat és az azonnal szükséges intézkedéseket, hogy 2009 valóban a „dobbantás” éve lehessen, amikor megkezdődhet a fellendülés.

Szűcs György, Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke: A tegnap ismertetett adócsomag csak egy a sok közül, amelyet a gazdaság egy jelentős részének, nevezetesen a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeinek a mellőzésével készítettek. Elfogadhatatlan lenne, hogy erre a gazdálkodói körre olyan szabályozás szülessen, amelynek kidolgozásában nem vettek részt az érintettek. Ellenezzük az eva és az ekho megszüntetését, az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket támogató átalányadózás leépítését. Közös munkára, a társadalmi párbeszéd felélénkítésére van szükség, hiszen a gazdaság és a politika szereplőinek együttesen kellene meghatározni a hosszú távú célokat és az azonnal szükséges intézkedéseket, hogy 2009 valóban a „dobbantás” éve lehessen, amikor megkezdődhet a fellendülés. Költségvetési hatások Az adóék változása Az adócsomag javaslatai -->