A jelentést két ottani kutatóintézet – az „Institute for Policy Studies” és a „United for a Fair Economy” – állította össze. A bonyolult eljárásokból a Bécsben megjelenő Die Presse szemlézett néhányat, és kiemelte a részvényopciókkal könnyedén megszerezhető előnyöket.
Az egyik trükk szerint kikötik, hogy a cégvezető egy – adott időpont szerint – rögzített árfolyamon vehet részvényeket, ha pedig időközben az értékpapírok jegyzése emelkedik, akkor nyomban eladhatja azokat a tőzsdén, akár jelentős feláron is. A jelenlegi szabályozási rend szerint a vállalat költségként számolhatja el a szóban forgó összeget, jóllehet tényleges költsége az eljárás során kapcsán nem áll elő.
Ilyen és hasonló praktikákkal a törvényhozók szinte ösztönzik a vállalatokat a nagy összegű vezetői javadalmazások kikötésére, mert ezeket a fiskális rendszert terhére fizetik ki. Mivel hasonló kedvezményekben az átlagos kereső nem is reménykedhet, ezért a gyakorlatban a kis adófizetők tömegei szubvencionálják a csúcsmenedzserek csillagászati összegű jövedelmeit.
Az amerikai nagyvállalatok igazgatóinak átlagfizetése tavaly 10,5 millió dollár volt, ami 344-szer nagyobb, mint amit egy átlagos dolgozó hazavisz. Ennél is sokkal nagyobb az eltérés a befektetési alapok kezelőinek fizetése esetében: az ő tevékenységüket részint a kezelt pénz összegével, részint az elért nyereség mértékével arányosan honorálják, amire szintén el lehet számolni különféle adókedvezményeket. VGO
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.