A GDP az idei 2,7 százalék után 3 százalékkal nő jövőre

A Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett prognózis szerint jövőre gyorsul a modernizáció és az életkörülmények szerényen javulnak. Az egyéni fogyasztás 2,5 százalékkal, a beruházások 10 százalékkal bővülhetnek, az export és az import 12 százalékkal nő, az infláció 4,2 százalékra csökken.

Vértes András, a kutatóintézet elnöke elmondta, hogy a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok miatt a korábbi 3 százalékról 2,7 százalékra csökkentették az idei GDP növekedési prognózisukat. Rontották az ipar, az építőipar és a szolgáltatások teljesítményére vonatkozó előrejelzésüket, míg megemelték a mezőgazdaság teljesítményének növekedésére vonatkozó.

Az agrárteljesítmények ugyanis tavaly a várakozásoknál is jobban romlottak és az idén nemcsak a tavalyi visszaesést hozza be az ágazat, de jelentősen túl is teljesíti azt. Úgy vélte: a világban zajló pénzügyi konszolidáció, és az amerikai segélycsomag kongresszusi elutasításának magyarországi hatásai ma még pontosan nem látszanak, de a növekedési kilátásokat mindenképpen rontják. Gyors, összehangolt kamatcsökkentést elképzelhetőnek, de nem elégségesnek, csak rövid távon hatónak tartott és hozzátette, hogy nem kerülhető el egy új mentőcsomag összeállítása. A kedvező globális folyamatok között említette az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésének megállását vagy ütemének fékeződését, aminek alapján a GKI feltételezi a dollárban számított kőolajár csökkenését, illetve euróban mérve az energiaárak stagnálását. Rossz hír azonban, hogy a pénzügyi válság sokkal súlyosabb, kiterjedtebb lett, mint korábban gondolták, ami nagyfokú bizalomvesztéshez és a likviditás szűküléséhez vezetett - mondta a GKI elnöke.

Mindez világszerte rontja az inflációs kilátásokat, módosítja az adóprogramokat, egyes országokban még adóemelés is elképzelhető, és rontja a gazdasági növekedés kilátásait. Az export és az import növekedési üteme akár 3-4 százalékponttal is elmaradhat a prognózisban szereplő 12 százaléktól, de a lényeg, hogy a kivitel és a behozatal üteme között nem lesz jelentős különbség - tette hozzá Vértes András. Felerősödött a recesszió veszélye, különösen Európában, ahol napról napra romlanak az előrejelzések, és rontják a magyar kilátásokat is. Az európai konjunktúra javulása legkorábban a jövő év közepén képzelhető el a kutatók szerint.

Magyarországon a bizonytalan belpolitikai helyzet hatása eltörpül a nemzetközi folyamatoké mellett, a gazdaság teljesítménye javul, az egyensúlyi konszolidáció folytatódik - fejtette ki Vértes András. A monetáris politika jövőre már valószínűleg nem tudja elkerülni a számottevő kamatcsökkentést, a GKI várakozása szerint az alapkamat 2009 végére akár 6 százalékra is csökkenhet, de már az idén megkezdődhet a kamatmérséklés.

Az inflációs pálya 25, de 50 bázispontos csökkentést is lehetővé tenne, a pénzügyi folyamatok azonban közbeszólhatnak. Jövőre, a GKI előrejelzése szerint várhatóan 2012-2013-as céldátummal kitűzik az euró bevezetésének határidejét, és sor kerül az ERM-2 rendszerbe való belépésre. Utóbbi és egy hiteles eurócsatlakozási program nagy mértékben erősítheti a forintot - jelentős ingadozás mellett -, ezért váratlanul kell bejelenteni és erőteljes kamatcsökkentésekkel megtámasztani - mondta Vértes András. A kutatók szerint az államháztartás eredményszemléletű hiánya az idei 3,8-3,6 százalékról jövőre a GDP 3,2 százalékára csökken, a folyó fizetési mérleg hiánya az idei, a GDP 3,1 százalékáról 2,6 százalékára mérséklődik, a finanszírozási igény a legkedvezőbb lehet a régióban.