Egy egzotikus befektetési célpont: Vietnám

Vietnám sűrűn lakott, fejlődő ország, amely csak az utóbbi két évtizedben talált magára: 1986–97 között jelentős ütemben fejlődött, mérsékelte gazdasági elmaradottságát és visszaszorította a szegénységet. Bár ez még mindig komoly gond, már most jobb a helyzet az országban, mint Kínában vagy Indiában. Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság ismét felszínre hozta a vietnámi gazdaság problémáit, és ideiglenesen lassította a piacorientált gazdasági berendezkedés kialakítását. Ám az ázsiai krízis és a globális recesszió ellenére az ország 1997–2004 között is képes volt éves átlagban 6,8 százalékkal növelni a GDP-jét.

Vietnám vezetése 2001-től elkötelezte magát a gazdasági liberalizáció és a nemzetközi integráció mellett. Strukturális reformokat indítottak el, amelyek szükségesek voltak a gazdaság modernizálásához és versenyképesebb, exportorientált iparágak létrehozásához. A GDP tavaly már 8,5 százalékkal nőtt.

A változásokat felgyorsította, hogy Vietnam belépett az AFTA-ba (ASEAN Free Trade Area ), és 2001. decemberben kétoldalú kereskedelmi egyezményt írt alá az Egyesült Államokkal. Ez utóbbi hatására az amerikai export 900 százalékkal emelkedett 2001–07 között. Tavaly januárban Vietnam belépett a WTO-ba; ez lehetővé tette az országnak, hogy megjelenjen a globális piacokon, s megerősítette a gazdasági reformfolyamatokat. A WTO-tagság egyik nagy haszna, hogy a szervezet még 2005. január elsején éppen a textilre és a ruhára vonatkozó kvótákat törölte el, ezek ugyanis Vietnám jelentős exporttermékei közé tartoznak. Előnyös, hogy a mezőgazdasági kitettség (részesedése a GDP-ből) folyamatosan csökken, míg az ipari termelés nő a kommunista berendezkedésű országban.

Tervezett növekedés. A gyors fejlődéssel együtt meglóduló és tavaly tetőző infláció csökkentésére ez év elején a vietnami hatóságok emelték az irányadó kamatrátát és a tartalékkövetelményt, ugyanakkor Hanoi célja, hogy a gazdasági növekedési ráta évi 7,5-8 százalék legyen a következő négy évben. Vietnám számára hátrányt jelent a gyenge belső tőkeerő, s hogy a helyi valuta árfolyama felett erős ellenőrzést gyakorol a politika, így a világ legnagyobb befektetői eddig kevésbé voltak aktívak az országban.

Befektetések célpontja. Ugyanakkor a KPMG egy friss tanulmánya szerint Vietnám a világ 15 legnagyobb befektető országa 300 nagyvállalatának a listáján már rajta van. A következő 12 hónapban a befektetések egy, míg a következő öt évben a nagy invesztíciók két százaléka áramlik az országba. Az IT- és a telekombefektetések mellett a pénzügyi szolgáltatások terén számíthat működőtőke-beáramlásra a távol-keleti állam. Ez jelentős eredmény, tekintettel arra, hogy Vietnámnak olyan régióban kell vonzóvá válnia a befektetők előtt, amelyben Kína és India túlsúlya elvitathatatlan. 

A teljes cikk a manager magazinban olvasható