Gyurcsány: Amit lehetett, megtettük

A reálbérek gyorsabban kezdtek emelkedni a GDP-nél 2001-ben, ez letérítette Magyarországot az egyensúlyi növekedési pályáról, miközben az export elkezdett csökkenni, azzal egy időben a bérek éppen ellenkező tendenciát mutattak. Súlyos gondnak nevezte azt is, hogy évek óta nem sikerül javítani a gyenge foglalkoztatottságon, még a korábbi, 4 százalékos a gazdasági növekedés idején sem. A két évvel ezelőtti helyzetben a legfontosabb a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés volt, és ehhez mostanra elérhető közelségbe kerültünk. A két héten belül a parlament elé terjesztendő költségvetésben a korábban kitűzött 3,2 százalékos hiány fog szerepelni – ígérte a kormányfő. Továbbra sem tett le arról, hogy létrejöjjön egy közpénzügyi csomag, még akkor is, ha nem sikerül mögé kétharmados parlamenti többséget biztosítani; ezt nevezte az ősz legfontosabb feladatának.

Liberális szemlélet szerint hibásnak, de szociáldemokrata szemmel alapvetően helyesnek értékelte a 2006-ban kezdődött kiigazítást. Az üzleti környezet folyamatos javulását, a fejlesztéspolitikában elért sikereket is kiemelte. Miként az egyetemfejlesztési programot és az átadott autópálya-szakaszokat is, de ez „brutálisan” sok pénzbe került.
A szerkezeti reformokban nagy vita van Magyarországon – ismerte el Gyurcsány, de amit meg lehetett csinálni társadalmilag, azt szerinte a kormány megtette. A szükségesnél előbb fejeződött be az egészségügyi reform, de a többi területen nagyjából elérte a kormány, amit akart. Mintegy 74 ezer fővel csökkent a közszféra foglalkoztatottjainak a száma, és a szektor hozzájárulása a GDP-hez is radikálisan mérséklődött.
Európa legnagyobb kihívása az aktív és az inaktív korúak közötti létszámarány kedvezőtlen irányú eltolódása. A hazai rendszert sikerült stabilizálni 2020-ig, addig 10 százalék körül marad a GDP-arányos nyugdíjkiadás.

GDP-arányosan nagyjából 5-7 százalékpontot kitevő kiadáscsökkentő programot lát végrehajthatónak 2012-ig Gyurcsány, de egy azonnali, 1000 milliárdos kiadáscsökkentést nem. A legnagyobb tétel a jóléti kiadásokon belül a nyugdíj, ha pusztán inflációt követnének a nyugdíjak 2001 óta, akkor ma 56 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, nem pedig 82 ezer. Ez viszont mindössze 30 milliárd forintot hozna a büdzsének évente, ami azonban társadalompolitikailag vállalhatatlan – mondta mintegy válaszként Orbán Viktor korábbi felvetésére Gyurcsány Ferenc.