A válságot nem állíthatjuk meg Hegyeshalomnál - véli Csaba László

A közgazdász szerint figyelemreméltó, hogy a 2008. év első 9 hónapjában sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió gazdaságában nem volt tapasztalható a gazdaság összteljesítményének szűkülése. Ez elméleti elemzést is igénylő újdonság, és arra utal, hogy a mai világgazdaság egyáltalán nem olyan, mint amit a történelemkönyvekből megismerhettünk a 80 évvel ezelőtti állapotokról.

Egy olyan országban, mint a miénk, ahol a kivitel és a behozatal együttesen 40 százalékkal haladja meg a GDP-t, továbbá ahol az állampapírok piacán háromnegyed, a banktulajdonban négyötöd rész a külföldiek aránya, ott kevéssé valószínű, hogy „Hegyeshalomnál megállítjuk” a világgazdaság hatásait.

Ha a nyugati bankok is nehezen jutnak forráshoz, akkor a hazai bankok és az általuk is finanszírozott nagy cégek teljesítménye sem tud rohamos GDP-növekedést kiizzadni, amint azt a kormány közeli előrejelzések a makroökonómiára némileg fittyet hányva papírra vetik – véli a közgazdász.

Az alacsony fokú és csökkenő tőzsdei kapitalizáció viszont azt is jelenti, hogy a magyarországi cégek nincsenek nagyon erősen kitéve a külső források elapadásának, mert túlságosan is az önfinanszírozásra építenek. Persze az anyaintézmények megrendülése esetén szokásos, hogy a leépítéseket nem a londoni vagy a brüsszeli központon, hanem a külföldi részlegekben kezdik, és ezt addig folytatják, amíg rá nem szorulnak a központ megfaragására is. Mindebből következően Magyarországot most nem a recesszió, hanem a tartós helyben járás veszélye fenyegeti.