Nem rengeti meg a pénztárakat a válság - Uniformisban a nyugdíjak?

Egyre nagyobb szerepet kapnak a magán- és önkéntes pénztárak a tagállamok nyugdíjrendszerében – állítja az Európai Bizottság. Jelentése azonban arra is rámutat, hogy miközben a magánpénztárak egyre nagyobb szeletet kapnak a nyugdíjtortából, addig épp a társadalom leginkább kiszolgáltatott – tehát munkaviszony nélküli – rétege szorul ki ebből. A folyamat megállítására ezért a bizottság egy olyan, minden tagállamra kiterjedő, közös szabályozás bevezetését fontolgatja, amely megkönnyítené az uniós polgárok választását.

A tervek szerint a közös szabályozás eredményeképpen az emberek kényszerhelyzetek helyett a számukra legmegfelelőbb időskori gondoskodást választhatnák. „Tény, hogy valamit lépni kell a nyugdíjrendszer átalakításának érdekében, ám a bizottság elképzelése teljes mértékben megvalósíthatatlan. Egyrészt azért, mert az egyes tagországok szociális ellátórendszerei annyira különbözőek, hogy összehangolásuk szinte lehetetlen.

Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjrendszer szabályozása minden nemzetnek a saját hatásköre, ennek megváltoztatása alapjaiban rengetné meg az Európai Uniót” – mondta érdeklődésünkre Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Intézet főigazgatója.

Magyarországon a különböző nyugdíjformák egyelőre nem nagyon rúghatnak labdába, hiszen az időskori ellátások jelenleg száz százalékban a felosztó-kirovó rendszer szerint jutnak el a nyugdíjasokhoz. A mostani rendszer azonban egyáltalán nem áll stabil lábakon. A nyugdíjalap már tavaly is 483,7 milliárd forint költségvetési támogatásra szorult, amiből jelentős összeget tett ki a magán-nyugdíjpénztári tagok utáni hozzájárulás. Az elmúlt évben 297,5 milliárd forintra rúgott, idén pedig 339,4 milliárd forintot tett ki ez az összeg.

2. A kötelező magánnyugdíj-pénztárak a tagok által befizetett hozzájárulásokat halmozzák fel, majd nyugdíjba vonuláskor meghatározott összegekben életjáradék formájában kiutalják.

3. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a munkavállaló maga döntheti el, hogy mekkora összeget tesz félre idős korára.

4. A nyugdíj-előtakarékossági számla a legújabb pillér, 2005 óta nyitható a hazai pénzintézeteknél. Egyik előnye, hogy az ügyfél maga dönti el, hogy mikor és mekkora összeget kíván rajta elhelyezni. Másik előnye, hogy az állam a befizetett pénzt évente kiegészíti a számlára kerülő összeg 30 százalékával, de maximum 100 ezer forinttal.

Tovább súlyosbítja a magyarországi helyzetet az, hogy hatmillió magyar állampolgárból csaknem 1,3 millióra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem is lesznek jogosultak öregségi nyugdíjra, mivel nem dolgoztak le annyi időt, amennyi szükséges az ellátásra való jogosultsághoz.

2. A kötelező magánnyugdíj-pénztárak a tagok által befizetett hozzájárulásokat halmozzák fel, majd nyugdíjba vonuláskor meghatározott összegekben életjáradék formájában kiutalják.

3. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a munkavállaló maga döntheti el, hogy mekkora összeget tesz félre idős korára.

4. A nyugdíj-előtakarékossági számla a legújabb pillér, 2005 óta nyitható a hazai pénzintézeteknél. Egyik előnye, hogy az ügyfél maga dönti el, hogy mikor és mekkora összeget kíván rajta elhelyezni. Másik előnye, hogy az állam a befizetett pénzt évente kiegészíti a számlára kerülő összeg 30 százalékával, de maximum 100 ezer forinttal.

Nem rengeti meg a pénztárakat a válság A nyugdíjpénztárak működése a jelenlegi piaci körülmények között is stabil, így a tagoknak nem kell fizetésképtelenségtől tartaniuk – áll a Stabilitás Pénztárszövetség közleményében. Mivel azonban a nyugdíjpénztári megtakarításokat a pénz- és tőkepiacokon fektetik be, a kedvezőtlen gazdasági körülmények a pénztártagok egyéni számláinak egyenlegén is tükröződi fognak majd. -->