Adóelkerülés: szorul a hurok Liechtenstein körül

Berlin azonban messzemenően elégtelennek tartja Brüsszel eltökéltségét, és egyoldalú szankciókat helyezett kilátásba. Liechtenstein miniszterelnöke, Otmar Hasler – saját minősítése szerint – „konstruktív dialógust” tart fenn az Európai Bizottsággal, és a tárgyalások során „tisztességes” ajánlatot tett. Ennek részeként először kettős adóztatást kizáró egyezményt kellene kötni. Brüsszel ezzel szemben egy – a csalások elleni hatásos fellépést jelentő – tágabb érvényű megállapodást szorgalmaz.

Az alpesi ország – mint a Der Spiegel emlékeztet – azt szeretné, ha a kicsiny méretei ellenére is komolyan venné az érdekeit az EU. Az eddigi egyezkedésben megfogalmazott törekvésekkel a maga részéről az osztrák kormány is egyetértene, amelynek változatlanul vannak a banktitokkal és az adóüggyel kapcsolatos konfliktusai, mind a kétoldalú államközi kapcsolataiban, mind uniós szinten. A német pénzügyminiszter összességükben is elégtelennek nevezte a Brüsszel és Vaduz tárgyalásai során kifejezett törekvéseket, és kijelentette, hogy szükség esetén saját hatáskörben is fellép, igénybe véve a rendelkezésére álló összes eszközt, akár adójogi, akár pénzügyi felügyeleti, akár vámjogi természetűek legyenek is azok. Peer Steinbrück ezt a tervet a hét elején tartott EU-pénzügyminiszteri tanácskozáson a kollégáinak is kifejtette. Mint fogalmazott, a legnagyobb gondot a liechtensteni alapítványi gyakorlat jelenti, ami egy elsődleges belépési csatorna az adómenekítéssel járó tőketranszfer céljára. Berlin ezért folytatólagos tájékoztatást szeretne kapni az adott megtakarítási formában résztvevő állampolgárainak tranzakcióiról.

Részletesebb információcserétől viszont az alpesiek zárkóznának el, mert arra hivatkoznak, hogy a szomszéd állam és Brüsszel ezzel olyant követelne, ami az EU-tagországok közötti kapcsolatokban sincs tisztázva. Ausztria, Luxemburg és Belgium például máig nem ad felvilágosítást az ottani bankokban elhelyezett betétekről a tulajdonosok országa hatóságainak, a három állam csupán arra hajlandó, hogy névtelenül levonja a forrásadót, amivel eleget tesznek a versenyjogi követelményeknek.

Svájcban attól tartanak, hogy előbb-utóbb szintén Brüsszel és Berlin követeléseinek céltáblájává válnak. Itt szintén a kettős adóztatásról szóló egyezmények alkalmazásában látják a megoldást, és készek együttműködni azoknak a kiskapuknak a bezárásában, amelyeket az EU-ban alkalmazott forrásadó réseinek kijátszására használnak fel. A privátszféra védelméről azonban Svájcban sem akarnak lemondani – idéz egy ottani vezető kormánytisztviselőt a Neue Zürcher Zeitung.