Nem lesz MNB-kamatvágás, csak recesszió

Sem jövő hétfőn, sem decemberben nem csökkent kamatot a Reuters által megkérdezett elemzők döntő többsége szerint az MNB. Mindössze két szakértő véli úgy, hogy még idén csökkenhet a ráta, az egyikük már most hétfőre várja az első, egy százalékpontos csökkentést. A többi elemző 2009 első negyedévében számít az első ilyen lépésre a jegybank részéről. A 24 megkérdezettből nyolc várja azt, hogy az október eleji, 8,5 százalékos szintre mérséklődik az alapkamat 2009 végére, heten ennél is alacsonyabb, ketten viszont magasabb rátával számolnak, így a jövő év végi várakozások mediánja 8,5 százalékon áll. Bár az infláció ennél intenzívebb csökkentést is lehetővé tenne, az őszre kialakult, súlyos pénzpiaci problémák miatt mégis magasan kell tartania központi banknak az irányadó kamatot, hogy a valutaárfolyamot védje.

Jelentősen mérsékelték GDP-prognózisukat is az elemzők, már az idei utolsó negyedévre is mindössze 0,3 százalékos bővülést látnak elérhetőnek, de vannak, akik már negatív indexet jósolnak. A várakozások gyors romlása mögött két tényező áll: egyrészt a külső konjunktúra alakulása számottevően rosszabb annál, amit az év elején várni lehetett, másrészt Magyarországot sokkal mélyebben érinti a pénzügyi-bizalmi válság, mint a legtöbben arra számítottak. Ezzel az idei év átlagos növekedése is 1,2 százalékosra lassul, ami majdnem pontosan a tavalyi – akkor még kiugróan alacsonynak tartott – bővülésnek felel meg. Jövőre viszont senki sem vár növekedést, a legoptimistább előrejelzés is csak stagnálást vetít előre, de van, aki -3 százalékos mérséklődést jósol. Az elemzői prognózisok átlaga – igen nagy szórás mellett – 1,2 százalékos visszaesést mutat, ami csak hajszálnyival haladja meg a Pénzügyminisztérium által a költségvetés makropályájában feltüntetettet.

Az inflációs pályán is lefelé módosítottak a szakértők, ebben még a gyenge forint sem ingatta meg őket. A pénzromlás gyors mérséklődése mögött éppen a gazdasági lassulás áll. A globális kereslet csökkenése gyorsan letörte a nyersanyagárakat, nyár óta hihetetlen mértékű esés következett be a kőolaj árfolyamában is, az élelmiszerek olcsóbbá válásában pedig a jó termés játszott közre. Már a novemberi – tizenkét havi ‑ áremelkedésre is csak 4,8 százalékos a konszenzus, és decemberre is majdnem ugyanennyit jósolnak a megkérdezettek. A jövő évi átlagos infláció 3,5 százalékos lehet, ami azt jelenti, hogy decemberre elérhető a 3 százalékos jegybanki inflációs cél is.

Bár kevesen bocsátkoztak jóslatokba az euróbevezetési időponttal kapcsolatban, akik megtették, optimistábbak lettek: már 2013 előtti csatlakozási időpontot is többen elérhetőnek tartanak. Ennek megfelelően az ERM-II árfolyamrendszerhez történő csatlakozást is korábbra vették, a legtöbben a jövő évet jelölték meg erre a legvalószínűbbnek. A költségvetési egyenleg alakulásában van talán a legnagyobb egyetértés a szakértők közt, ráadásul szinte pontosan ugyanaz a prognózisuk, mint a PM-nek: idénre 3,3, jövőre 2,6 százalékos GDP-arányos deficittel kalkulálnak.