Sarkozyben bíznak - A szén-dioxid kvótán vitatkozik az EU
A kompromisszumos javaslattal elsősorban Lengyelország meggyőzése a cél annak érdekében, hogy a decemberi EU-csúcson elfogadja az uniós szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését előíró klímacsomagot. A vállalás teljesítésének fő eszközeként ugyanis az eredeti tervek szerint 2013-tól valamennyi erőművet a kibocsátási jogok teljes körű megvásárlására köteleznék, ez pedig Varsó számára elfogadhatatlan.
Lengyelország attól fél, hogy a rendszer bevezetése több milliárd eurós többletköltséggel járna szénfüggő erőművei számára, amelyet azok aztán a fogyasztókra hárítanának. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a francia indítvány kapcsán derűlátón nyilatkozott a megegyezés lehetőségéről, Mikolaj Dowgielewicz Európa-ügyi miniszter viszont a kompromisszumos javaslatot is kritizálta.
Szerinte ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy az erőművek az ingyen kapott kvóták árát is áthárítják a fogyasztókra, extraprofitot zsebelve be. A miniszter a megoldást egy olyan rendszer bevezetésében látja, amelyben az erőművek az alkalmazott technológia szerint kapnak kibocsátási jogokat.
A megegyezést a december 11–12-i EU-csúcson az emissziócsökkentés számítási módjával kapcsolatos viták is nehezítik. Az Európai Bizottság a 2020-ig elérendő mérséklésnél a kibocsátás 2005-ös szintjét venné alapul, míg a rendszerváltást követően az ipari termelés visszaesését átélt egykori keleti blokk országai, köztünk hazánk számára is az 1990-es bázis lenne kedvezőbb.
Olajos Péter EP-képviselő lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy míg 2005-ös bázis esetén Magyarország a kvótamegtakarítások értékesítéséből legalább 220 milliárd forinthoz juthat 2013 és 2020 között, addig 1990-es bázissal ez az összeg akár 1000 milliárd forint is lehetne,
Az érdekellentétek okán uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva az EurActiv azt írja, hogy az EU-csúcson inkább csak az alapelvekről és egy majdani egyezmény szerkezetéről születhet megállapodás, a klímacsomag véglegesítése azonban igencsak kérdéses. Mások Nicolas Sarkozy francia államfő képességeiben bízva állítják, hogy van esély az alkura. Sarkozy korábban többször megerősítette, hogy még országa uniós elnökségének ideje alatt szeretné tető alá hozni a végleges megállapodást.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.