Az Egyesült Államok, az EU, az OECD, sőt a feltörekvő országok vezetői most már nemcsak az "elcsalt" adómilliárdokat kérik számon az alacsony vagy nulla adókulccsal és széles körű titoktartással kecsegtető miniállamokon és szigetországokon, hanem azzal is vádolják őket, hogy hozzájárultak a globális pénzügyi válság kialakulásához.
Barack Obama választási kampányában kikelt az offshore központokban adót megtakarító nagyvállalatok ellen, az EU-ban felmerült a megtakarítási direktíva hatályának kiterjesztése, Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a bankok és biztosítók szabályozásának szigorítását ígéri, brit kollégája, Alistair Darling pedig felülvizsgálja a brit korona alá tartozó, de önkormányzattal rendelkező Man szigettel fenntartott pénzügyi kapcsolatokat.
Jeffrey Owens, az OECD főtitkára és több európai pénzügyminiszter szerint az offshore központok átláthatatlan pénzügyi szektorai hozzájárultak a krízis elfajulásához, Nicolas Sarkozy francia államfő pedig egyenesen úgy fogalmazott: az állami pénzen megmentett kereskedelmi bankoknak nem is lenne szabad adóparadicsomokban működniük.
A pénzügyi válság azonban rövid távon inkább növeli az adóparadicsomok vonzerejét. Az utóbbi hónapokban megnőtt irántuk az ügyfelek érdeklődése, de az offshore cégalapítások tényleges száma egyelőre a korábbi szinten maradt – összegezte Kristó Zoltán, az adóoptimalizálási szolgáltatásokat nyújtó Meyer & Levinson ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint egy valóban szigorú nemzetközi fellépés esetén elsősorban az "egzotikus" adóparadicsomok vonzereje csökkenhet a bankolási szabályok szigorodásán keresztül, Svájc és a többi "komoly" játékos viszont az eddiginél is több tőkét vonzhat.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.