Bezuhant a konjunktúra-index

A gazdálkodó szervezetek és a lakosság bizalmi indexeiből számított összesített konjunktúra-mutató decemberi alacsony értéke a globális pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével, a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatásával indokolható.

A lakossági várakozások jelentős visszaesése a háztartások pénzügyi-gazdasági helyzetének romlásának, valamint a munkanélküliség várható növekedésének a következménye.

A magyarországi nagyvállalatok (TOP-100) negyedik negyedévi konjunktúra-indexe 71,1 százalék, szemben a harmadik negyedévi 86,5 százalékkal. A IV. negyedéven belül jelentős az ingadozás: az októberi konjunktúra-index (a szeptemberi 86,5 százalék után) 79,0 százalék, novemberben jelentős esés következett be, amit jelez a 60,6 százalék, decemberben ugyanakkor pozitív korrekció történt, az index 73,7 százalékra ugrott fel.

Az elmúlt három hónapban a nagyvállalatok 44 százalékának termelése érdemben nem változott, bővülő teljesítményről 20 százalék adott számot. A következő három hónapban a cégek 25 százaléka a teljesítményt növelhetőnek, 45 százalékuk viszont csökkenőnek ítéli, jelentős hónaponkénti ingadozás mellett. A hazai nagyvállalatok megítélése szerint cégük fejlődését alapvetően a túlzott adóterhek, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága és a kereslet csökkenés akadályozza.

A TOP-100 vállalatok elsődleges piacainak recesszióba fordulása az exportorientált szektor rövid távú prognózisaiban is érezhető. Az értékesítési lehetőségek bővülésében bizakodó cégek aránya negyedév alatt 24 százalékról 14 százalékra csökkent, a pesszimista cégeké ugyanakkor 22 százalékról 30 százalékra emelkedett.

Belföldi relációban a javuló keresletet feltételező vállalatok aránya az októberi 28 százalékról 17 százalékra csökkent, a felvevőpiacok szűkülését prognosztizáló cégek aránya 24 százalékról 30 százalékra nőtt. A nagyvállalatok többségének, majdnem kétharmadának megítélése szerint versenyképességük mindkét relációban stabil.

A kis- és középvállalatok negyedéves konjunktúra-indexe 67,1 százalék, majdnem húsz százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi mutatónál. A negyedéven belül az esés folyamatos, a szeptemberi 83,8 százalékos mutató októberre 77,5 százalékra, novemberre 62,0 százalékra süllyedt, a decemberi 61,7 százalék gyakorlatilag stagnálást mutat.

A kis- és középvállalatok szűkülő köre, mintegy ötöde számolt be növekedésről, csökkenő teljesítményt átlagosan 36 százalékuk jelzett. A rövid távú termelési előrejelzés szerint bővüléssel számol a kkv-k mintegy 19 százaléka, 43 százalékuk viszont teljesítménye visszaesésétől tart. A vállalatok fejlődését hátráltató külső tényezők között a cégek a magas szintű adóterhelést, a bizonytalan gazdálkodási feltételeket és a gyenge fizetőképes keresletet jelölték meg.

A kkv-szektor beruházási aktivitása negyedéves átlagban 30 százalék, jóval elmarad a korábbi szinttől, ugyanakkor a decemberben mért 27 százalék "csak" 10 százalékponttal alacsonyabb a januári 37 százaléknál.