Késik az antikorrupciós harc

Szükség van-e korrupció elleni hivatalra? Milyen védelmet kapjon a bejelentő-feljelentő? Mit tartalmazzon az önkormányzati képviselő-testületek etikai kódexe? Egyebek közt e kérdések nyitottsága miatt is várat magára a korrupcióellenes stratégia és cselekvési program, illetve a brutálisként emlegetett intézkedési terv elfogadása – tudta meg a Világgazdaság. Az első tervekhez képest már egy esztendőt csúszik a többször átgyúrásra ítélt program. S mindeközben szétesni látszik a tavaly szeptemberben – kormányzati, egyéb állami és civil szakmai delegáltakból – létrejött Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT), mivel megelégelte a huzavonát a Transparency International (TI) Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért szervezet, továbbá Hack Péter jogász is. A továbbiakban nem vesznek részt a testület munkájában.

A kormány korrupcióellenes teendőit és az egyes állami szervek ezzel kapcsolatos feladatait először egy 2001-es kormányhatározat foglalta össze. Tavalyig egy 2004-ben létrehozott tanácsadó testület igyekezett kialakítani a hatékony fellépés koncepcióját. Az ezredfordulón megkezdett munka a múlt évben, az idevágó tízpontos uniós ajánlás figyelembevételével erősödött fel. A többek között a megelőzés, az átlátható pártfinanszírozás, a választási kampányok tisztaságának fontosságát hangsúlyozó ajánlás alapján a tagállamoknak maguknak kell kialakítani a nemzeti stratégiájukat.

Ez év májusában még úgy látszott, hogy a parlament akár már az ősszel hozzáláthat az antikorrupciós stratégia és a 2010-ig tartó rövid távú cselekvési program megtárgyalásához. Az AKT által összeállított dokumentum a párt- és a kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzés törvényi és gyakorlati megtisztítására, a fejlesztési támogatások felhasználására és a hatósági engedélyezési eljárásokra koncentrálja az erőforrásokat. Mindmáig változatlanul négy pillérhez kapcsolódik az intézkedési terv, amelynek nem egy eleme már meg is valósult, például módosult a közbeszerzési törvény, új szabályok segítik a gyorsabb jogérvényesítést, a közigazgatásban általánossá válik az elektronikus út.

Mind élesebben vetődik fel a képviselői mentelmi jog szűkítésének igénye. Ám mi legyen a lobbitörvénnyel, amely fölöslegesnek látszik, mivel törvényen kívül folyik az érdekkijárás. Az újabb, „brutális” tervek szerint jutalmat kap a korrupciós ügylet felfedője, és feltehetőleg speciális szervezet fogja össze a gyakorlati feladatokat. Sokan megkérdőjelezik a létjogosultságát. Mások azt hangsúlyozzák: csak akkor lesz értelme a feljelentősdinek és a hivatalnak, ha egyértelműen tisztázott a funkciója, megfelelő felhatalmazást kap, és politikailag független lesz. Nem feledhető: a közelmúlt antikorrupciós tanácskozásain hangsúlyt kapott, hogy a közélet, a hatósági munka megtisztítása mellett szükség lenne az üzleti szférát érő politikai befolyás csökkentésére. S ha már a képviselő-testületek etikai kódexéről folyik a vita, vannak, akik kiemelnék a cégek, üzletemberek speciális felelősségét.

A dokumentumra már csak jövőre, legkorábban az új esztendő első napjaiban bólinthat rá a kormány.

Alexa Noémi azt mondta, a búcsút nem tartják visszavonhatatlannak, de amíg nem látják értelmét a munkának, addig nem vesznek részt benne.

Alexa Noémi azt mondta, a búcsút nem tartják visszavonhatatlannak, de amíg nem látják értelmét a munkának, addig nem vesznek részt benne.-->