Kínos mozzanatok az EU-csúcs előkészítésében

A Párizs-Berlin (-Bonn) tengely hagyományait félredobva a francia államfő most Londonba utazott, amit a német fővárosban jól kivehető sértődöttséggel fogadtak. A hét második felében tartandó uniós csúcstalálkozó előtt a nézeteltérések nemcsak a konjunktúra élénkítését célzó pénzügyi vállalásokra korlátozódnak, mert a légkörvédelemhez vállalandó megszorításokban sincs egyetértés. Az Európai Bizottság elnöke eközben arról fantáziál, hogy a gazdaságösztönző programokat nemcsak az EU-ban, hanem transzatlanti viszonylatban is össze kell hangolni.

A saját – 26 milliárd eurós – fiskális élénkítő programjának néhány nappal ezelőtti ismertetésekor a francia államfő kijelentette, hogy csak a jövőt célzó beruházásoknak lehet értelmük és hatásuk a válság leküzdésében. A hét eleji, brit-francia külön csúcs után a brit miniszterelnök megerősítette ezt a törekvést: Gordon Brown kijelentette, hogy „amint régidőkben a közúti és a vasúti infrastruktúra kiépítése adott erős ösztönzést a nemzetgazdaságoknak, hasonlóképpen ma a korszerű, digitális távközlési hálózatok létrehozatalára – illetve környezetbarát technológiák kimunkálására – kell nagy összegeket fordítani”. Az erre szánt, kellően nagy összegű kiadásokkal, az országok valósággal „kiinvesztálhatják” magukat a válságból – mondta a brit kormányfő.
A két politikus ugyan utalt arra, hogy a hét végén telefonon egyeztettek Angela Merkel kancellárral, Berlinben ennek ellenére felzúdulást váltott ki, hogy a német kormányfőt nem hívták meg a tanácskozásra. Frank-Walter Steinmeyer külügyminiszter a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó előtti rossz óment látott az ügyben, és külön sérelmezte, hogy az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a jelenlétével felértékelte a németek nélkül tartott mini-csúcsot. A fejleményben az EUbusiness kommentátora a partnerországok által elégtelennek tartott német gazdaságösztönző tervek bírálatát is látni vélte.

Az EU által meghirdetett – a közösség teljes GDP-jének 1,5 százalékára rúgó – 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő programokból a német kormány csak 31 millárd euróval venné ki részét, ami aránylag kevés. Berlin számára mentségként néhány elemző azt hozza fel, hogy Merkel pénzügyi stábja igyekszik szárazon tartani némi puskaport, arra az esetre, ha jövőre gyorsan kezdene duzzadni a munkanélküliség, és további, sürgésségi fiskális infúzió bizonyulna szükségesnek. Maga a kormány azzal védekezik, hogy partnerei ne büntessék újabb követelésekkel, csak azért, mert a jó gazdasági helyzet idején rendbe tette az ország pénzügyeit. Néhány kommentátor emellett emlékeztet, hogy január 5-re fontos kabinetülést időzített Merkel, ahol még tehetnek bejelentéseket pótlólagos ösztönző lépésekről.

Az eddigi felajánlásokat számba véve a Reuters emlékeztet, hogy London 20 milliárd font sterling összegű fiskális könnyítéssel siet a, nehézségekkel küszködő vállalati szféra segítségére, az intézkedés részeként 17,5 százalékról 15 százalékra mérséklik az áfát, könnyítik a vállalatok adóterheit, és beruházási támogatást célzó akciókat indítanak. Franciaország 26 milliárd eurós – a GDP 1,3 százalékára rúgó – élénkítő programot hirdetett meg, amiből egyrészt infrastruktúra-fejlesztést hajtanak végre, kutatásokat és helyhatósági beruházásokat támogatnak. Az olaszok 80 milliárd eurós csomagtervéről a Reuters azt írja, hogy a látványos összeg valójában korábban elhatározott kiadási tételek újracsomagolásával állt elő. A hírügynökség kiemeli még a spanyolok 38 milliárd eurós, és a svédek 15 milliárd koronás projektjét.

EU-szinten egyébként úgy számolnak, hogy a tagállamok összesített GPD-jének 1,5 százalékára rúgó ösztönző csomagból eddig egy 0,8-0,9 százalékpontnyi hányad jött össze a tagállamok által meghirdetett programok révén. A teljes, 1,5 százalékból egyébként egy 0,3 százalékpontnyi hányad az unió költségvetéséből származna. Az impozáns tételek láttán Barroso utalt arra, hogy nemzetközi léptékben is érzékelhető hatás eléréséhez össze kellene hangolni az amerikai és az európai terveket. A bizottság elnöke ennek szellemében üdvözölte az új amerikai kormányzat által jelzett újabb – nagyrészt infrastruktúra-fejlesztésre összpontosítandó – fiskális programot, amelynek várható mértékéről a Reuters 500 milliárd dollár körüli szakértői becslést tett közzé.
 
A franciák szívügye
 
A francia elnökség egyik szívügyének tekintett klímavédelmet illetően sikerült néhány fontos kérdésben megállapodásra jutni, mégpedig a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőinek részvételével folytatott egyezkedések során. Az egyezség értelmében 2020-ig 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások hányadát a felhasználáson belül, 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegház-gázok kibocsátását, és 20 százalékkal kell visszafogni az energiafelhasználást. Környezetvédők bírálják megállapodást, mert – konkrét célszámok nélkül ugyan de – még mindig tartalmaz utalást a bio-üzemanyagok célszerű felhasználására. Ez utóbbi súlyos bírálatok kereszttűzébe került az utóbbi egy-két év során, mert a tapasztalt – és bizonyos részben már lefutott – élelmiszerdrágulást és nélkülözést sok kutató éppen arra vezette vissza, hogy értékes szántóföld területeket kötöttek le üzemanyagok előállítására. A most elfogadott egyezség az állam- és kormányfők decemer11-12-i tanácskozása elé kerül, ahol azt – az AFP előrejelzése szerint – várhatóan véglegesítik.