BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óriáshitelt kapott Lettország

A nemzetközi közösség 7,5 milliárd eurónyi rendkívüli hitelt helyezett kilátásba a pénzügyi válságba került Lettország megsegítésére. Magyarország után Lettország a második EU-tagállam, amely IMF-hitelt kénytelen felvenni.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,7 milliárd eurót biztosít Lettország számára, az Európai Unió közös költségvetéséből pedig 3,1 milliárd eurót fizetnek Rigának – ugyanannak a fizetésimérleg-javító alapnak a terhére, amelyből Magyarország nemrég 6,5 milliárdot kapott. Az alap forrásait nemrég emelték meg, 12 milliárd euróról 25 milliárdra. Négy észak-európai állam (Svédország, Dánia, Norvégia és Finnország) összesen 1,8 milliárdot ad, a Világbank 0,4 milliárdot, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pedig Cseh-, Lengyel- és Észtországgal karöltve együttesen 0,5 milliárdot.

Az így összeálló 7,5 milliárd eurós csomag a lett gazdaság jövő évi devizatartozás-visszafizetési kötelezettségének felével egyenlő – számítja a Bloomberg. Lettország a hitelért cserébe rendkívül súlyos megszorításokat vállalt. Jövőre például 15 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, erről a rigai parlamentben már meg is született a döntés. A nemzetközi hitel megszerzése érdekében azt is elfogadta a lett kormány, hogy jövőre legfeljebb 5 százalék lehet az ország GDP-arányos államháztartási hiánya. Ehhez összesen a GDP 7 százalékának megfelelő deficitcsökkentésre lesz szükség.

Riga azonban ragaszkodott valutája, a lat fix árfolyamának a fenntartásához és az IMF által korábban szorgalmazott leértékelés elkerüléséhez. Ennek az a magyarázata, hogy a leértékelés nyomában nagy infláció következne, ami hosszú időre lehetetlenné tenné az euró bevezetését. Ráadásul még az így várhatónál is súlyosabb társadalmi áldozatokkal járna. A rigai kormány most azt tervezi, hogy 2012-től áll át az egységes európai valuta használatára. A kemény megszorítások persze tovább súlyosbítják a gazdasági visszaesést. A lett gazdaság már az idei második negyedévtől kezdve zsugorodik, jövőre pedig legalább 5 százalékos recesszió várható (de egyes elemzők szerint 10 százalékos GDP-zuhanás sem elképzelhetetlen). A kabinet számításai szerint még 2010-ben is 3 százalékkal csökkenni fog a kibocsátás, s csak 2011-től térhet vissza újra növekedési pályára Lettország.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.