Szigorodhatnak az áfa-szabályok - Vége a "körhinta" trükknek?

"Hatékony fellépésre van szükség az áfacsalásokkal szemben, anélkül azonban, hogy szükségtelen bürokratikus terheket rónánk a szabályos kereskedelemre" – szögezte le Kovács László adóügyi biztos.

Az áfacsalások évente sok százmilliárd eurónyi bevételkiesést jelentenek a tagállamok költségvetésében. Az egyik legelterjedtebb módszer az úgynevezett körhintacsalás, más néven az eltűnő partner esete. Ennek során az EU-n belülről (az általános forgalmi adó megfizetése nélkül) árut importáló cég továbbértékesíti a terméket a belföldi forgalomban, amelyre áfát számít fel, majd eltűnik, anélkül, hogy megfizette volna az áfát az államkincstárnak.

A hatóságok megfigyelései szerint az ilyen visszaéléseket sokszor az könnyíti meg az elkövetők számára, hogy az első tranzakció (a tagállamok közötti áruügylet) során az exportőr szándékosan nem teljesíti jelentési kötelezettségét az adóhatóságnak – vagy egyáltalán nem számol be róla, vagy csak jókora késéssel, vagy hiányos, esetleg hamis adatokat szolgáltat.

Így az importőr országa szerint illetékes adóhivatal sem szerez tudomást az áru beérkezéséről, így a vállalatok "megússzák" az áfafizetést (amire az importőr lenne kötelezett).

A bizottság ezért most azt javasolja, hogy a tagállamok közötti tranzakciók során az exportőr céget is tegyék felelőssé, ha jelentési kötelezettségének nem megfelelő teljesítése áfabevételi veszteséghez vezet bármely más tagállamban.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható