A fejlemény azt jelenti, hogy visszájára fordult a három éve tartó, javuló foglalkoztatási irányzat a német munkaerőpiacon, bár az ottani gazdasági érdekképviseleti szervezetek még nem látják, hogy milyen lesz a romlás üteme.
A munkanélküliség csökkenésének megállása vagy visszafordulása már hónapokkal ezelőtt is várható volt, mert kifulladt az export által hajtott növekedés. A fordulatot valamelyest tompította, hogy a fogyasztásban nem következett be törés, ráadásul a nagyvállalatok megígérték, hogy a termelés hanyatlása esetén is igyekeznek a lehető legtovább megtartani a munkaerő-állományt.
A foglalkoztatási irányzatokat javítaná az is, ha az előkészítés alatt álló, második mentő- és élénkítő csomagban a kormány – amint tervezi – átvállalná a részmunkaidőben foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékainak egy hányadát. A Bloomberg mindazonáltal tényként közli, hogy erősen esett a nyilvántartott üres állások és az új felvételek száma, a kis- és közepes vállalatok pedig aligha tudják megőrizni az eredeti létszámot, ha közben csökkennek a bevételeik.
A foglalkoztatási és a növekedési kilátások javítását célzó – tárgyalás alatt álló – újabb ösztönző csomag egy pontja máris élénk vitát kavart. Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormányának vezetője, Jürgen Rüttgers (CDU) azt indítványozta, hogy a leendő keret felhasználásával – szükség esetén – szerezzen állami részesedést akár a DAX-30 indexben szereplő nagyvállalatokban is. A felvetéshez nyomban csatlakozott a szociáldemokraták balszárnya, azzal a céllal, hogy perspektivikusan életképesnek látszó cégek mindenképpen maradjanak fenn. Rüttgers felvetése szerint a hitelfelvételi nehézségek vagy a saját-tőke pozíciók megrendülése miatt működésképtelenséggel fenyegetett nagyvállalatok részére vagy állami csendes-társ szerepkörben vagy állami részvényvásárlás formájában kellene forrást juttatni.
A felvetés óriási felzúdulást váltott ki német vállalkozói és befektetői körökben, mert abban – mint a Handelsblatt által ismertetett véleményekből kicseng – az államkapitalizmus egy veszélyes formájának létrejöttét látják. Az ottani ipari és kereskedelmi kamara (DIHK) durva lépésnek és veszélyes jelezésnek tartja dolgot, amelynek nyomán a német gazdaság letérne az eddigi sikereinek zálogát adó, piacgazdasági pályáról, teret nyerne az állami bürokratikus befolyás, végső soron pedig kialakulhatna az államosítások kultúrája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.