Jól kezdett a cseh EU-elnökség a BruxInfo elemzője szerint

Híre alapján ráadásul inkább az euroszkeptikusok táborába húz: még mindig nem ratifikálta a lisszaboni szerződést, államfője egy sor integrációs vívmányt elvetne. Mit lehet így elérni? És hogyan?

Fóris György, a BruxInfo EU-szakértője a múlt héten a cseh külügyminisztérium meghívására több más brüsszeli kollégával együtt közvetlenül Prágában szerezhetett benyomásokat arról, mit is akarnak hát a csehek – és miként.  Fóris György leszögezi: a kormány tagjaiban nyoma sem volt bármilyen „szkepszisnek”. A miniszterelnökig bezárólag mindenki tele volt „európai” elképzeléssel és szándékkal.

Az elszánásból mindjárt ottlétük alatt ízelítőt kaphattak, lévén éppen azokban a napokban zajlott a gázválság, amely alatt Mirek Topolánek kormányfő egyebet sem tett, mint erről tárgyalt Prágában (az odalátogató Európai Bizottsággal, majd telefonon az orosz és ukrán vezetőkkel), Pozsonyban (a „visegrádi csúcson”), azután a hét végén Kijev és Moszkva között ingázva.

Eközben minisztere Brüsszelben – az energiaügyi biztossal együtt – a Gazprom és a Naftogaz vezetőit igyekezte meggyőzni. Az egész hadműveletnek láthatóan sikerorientált jellege volt, nem holmi meggyőződés nélküli leadminisztrálása a történteknek.

De ez derült ki az egyes miniszterek programbeszédéből is. A környezetvédelmi tárca zöldpárti vezetője legalább öt jogszabályt szeretne még az idei „csonka Európai Parlament” mandátuma idején törvényalkotásra vinni. Pártbéli társa, az oktatási miniszter azért lobbizik a többi fővárosban, hogy rávegye őket: a közös költségvetés felülvizsgálatát célzó vitákban támogassák az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordítandó büdzséhányad növelését.

A külügyminiszter az EU „keleti politikájának” kiszélesítését tűzte zászlajára, hangsúlyozva, hogy nem szabad háttérbe szorítani a Nyugat-Balkánt sem – a horvát csatlakozási tárgyalást kiemelt prioritásként említette –, és megerősítette: Prága – lehetőleg csúcsszintű – „intenzív párbeszédre” törekszik az új amerikai vezetéssel.

A pénzügyminiszter pedig már most arra készül, hogy a tavaly novemberi G20 gazdasági csúcson „megrendelt” konkrét lépések közül minél többet „átnyomjanak” a márciusi EU-csúcson. A hozzáállással tehát nincs baj.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.