BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az értékes áruért mélyebb vizeken kell halászni

Az elmúlt tíz év gazdasági fellendülésének szelében sok hajó bontott vitorlát, ki kisebbet, ki nagyobbat, a legkülönbözőbb kategóriákban. Voltak hajók, amelyek a nyílt tengerre merészkedtek, és igazán nagy halakra vadásztak – elemzi a jelenlegi válságot Vojnits Bálint, a Human Value International regionális ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt tíz év gazdasági fellendülésének szelében sok hajó bontott vitorlát, ki kisebbet, ki nagyobbat, a legkülönbözőbb kategóriákban. Voltak hajók, amelyek a nyílt tengerre merészkedtek, és igazán nagy halakra vadásztak. Voltak, akik fordulékonyabb, kisebb méretű hajókon lavíroztak a szélcsatornákban, és kisebb kockázatot vállalva a part közeli vizeken vetettek hálót.

Voltak olyanok is, akik mások figyelmetlenségét vagy hozzá nem értését kihasználva – a versenyszabályokat kijátszva – motort kapcsoltak, és sikerrel jutottak ki a tenger közepére. A flottákat finanszírozó gazdasági érdekkörök mind nagyobb és szélesebb halrajokról szóló jelentéseket kommunikálva újabb és újabb, egyre grandiózusabb beruházásokra ösztönözték a hajótulajdonosokat. Tehették, hiszen a flották méretével nőtt a halászott áru menynyisége is. A tenger gyümölcsöskosara kimeríthetetlennek tűnt, miközben a szél ereje sem látszott csendesedni.

A rendelkezésre álló, képzett legénység száma közben – a növekedéssel párhuzamosan – folyamatosan csökkent. Erre azonban ekkor még kevesen fordítottak figyelmet, hiszen a halrajokat vonzó melegáramlatok mosták a könynyebben hajózható partokat is. A legénység képzésére és a minőség folyamatos fenntartására már nem jutott idő és energia. Ma elülni látszik az a szél, amely még a dokkoló hajók közelében lévő faunát is megmozgatta. A szélcsendben először megszűnnek a vizeket oxigénnel dúsító hullámok, majd lassan kihűl a felszínen húzódó, gazdag halrajokat vonzó melegáramlat is.

A legénységgel túlterhelt vitorlások fehér lótuszvirágként pihennek egymás mellett az állóvízben. A hálókivetés már hiábavaló. Az értékes áruért mélyebb vizeken kell halászni. A feladat hirtelen megváltozott. Azon túlmenően, hogy a felszín alá merüléshez teljesen más eszközökre – sok esetben más méretű és eltérő funkciójú hajókra – van szükség, a legénységnek tudásban és felkészültségben is más kihívásokkal kell szembenézni. A tenger közepén rekedt legénység azt is tudja, hogy nem elég a hajóraktárakat teletömni, de ahhoz, hogy a romlandó áru értéke megmaradjon, azzal a partra is ki kell jutni.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.