Százezer munkahely a tét

Az aggasztó s a válság miatt folyamatosan romló foglalkoztatási helyzet gondjainak legalább részbeni enyhítését célozza egy újabb harmincmilliárd forintos forrás. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter tegnapi bejelentése szerint a keretből 20 milliárd hazai forrás lesz, kifejezetten a munkahelymegőrzés elősegítésére. A fennmaradó tízmilliárd átcsoportosított uniós összeg, ezt személyes szolgáltatásokra szánják. A miniszter Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. Szűcs Erika szerint noha nem lehet megjósolni, hogy még hány ember veszítheti el az állását a gazdasági válság miatt, a kormány által elkülönített források biztosan lehetővé teszik mintegy 100 ezer munkanélküli foglalkoztatását vagy nehéz helyzetének enyhítését.
Ám egy most készült kutatás szerint nem irreális az sem, hogy akár 150 ezer ember veszíti el a válság miatt a munkáját Magyarországon, de százezernél biztosan több. Az Ecostat az ágazati kapcsolatok modelljét használta kutatása kiindulópontjaként. A százezres szám azért is különösen aggasztó, mert ehhez még hozzáadódik a termelékenység növekedésének hatása és a közszférabeli elbocsátások lehetősége. A legnagyobb vesztes valószínűleg a gépipar, az építőipar és a kereskedelem lesz, de néhány olyan szolgáltató ágazat, mint a vendéglátás, az ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatás is nagy veszélyben van. A visszaesést több mint 50 százalékban az exportcsökkenés közvetlen hatása magyarázza, míg a közvetett hatások, a fogyasztás és a beruházások csökkenése felelős a fennmaradó részért.
Az pedig, hogy meddig emelkedhet a munkanélküliség, megjósolhatatlan – mondta Parragh, aki 100 ezer álláshely elvesztését reálisnak tartja. Szűcs Erika arról beszélt, hogy a februári csoportos létszám-leépítési szándékok bejelentéseinek száma nem mutat jelentős növekedést. A decemberi–januári robbanásszerű emelkedést követően tehát szerinte most stabilizálódott a helyzet. Ám hogy ez meddig tart, szerinte kérdéses.
Ráadásul a válság előtti folyamatok sem voltak biztatók. A tegnap közzétett Munkaerő-piaci Tükör 2008 szerint továbbra sem mutat javuló tendenciát a munkapiaci aktivitásmutató, és Magyarország már az utolsó helyen áll Európában a foglalkoztatási ráta szerinti rangsorban. Európa 26 országa közül hazánk sereghajtó a 45 évesnél idősebb, a kisgyerekes anyák, valamint a 15–29 éves korosztály foglalkoztatását tekintve. Aggodalomra ad okot az is, hogy továbbra sem illeszkedik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon: egyidejűleg van szakmunkáshiány és -felesleg.
A munkaerőpiac igényeihez igazodó szakmunkásképzést évek óta sürgetik szakemberek, s Parragh szerint ma különösen aktuális, hiszen a munkanélküliséget enyhítené. Ezt igazolja, hogy válság idején is vannak olyan szakmák, ahol hiány van a képzett munkaerőből. A gyakorlati szakképzést már a 9. és a 10. osztályban el kell kezdeni, a 11. osztályban a tanulóidő 70 százalékát, a 12. osztályban 80 százalékát konkrét munkahelyen kell eltölteniük a tanulóknak, tanulószerződéssel – vélte.
Ebben most talán lesz változás, ugyanis Szűcs Erika bejelentette: szakértői szinten megszületett a megállapodás az oktatási minisztériummal, így megvalósulhat az MKIK vezetője által szorgalmazott rendszer, amelyben a szakmai ismeretek oktatását már 14 évesen megkezdik. A bevezetés a jogszabályalkotástól függ, a minisztérium szeretné, ha már ez év szeptembertől életbe lépne az új rendszer. BD–HM–KT

Áprilisban pedig vélhetően további 20 milliárdnyi uniós forrás válik elérhetővé, ezzel kifejezetten a csökkentett munkaidő melletti foglalkoztatást támogatnák. Ma kerül a kormány elé az ezt részletező javaslat.

Így a ma bejelentett további 30 milliárddal összesen 66 milliárd forintot szánna jelenleg a tárca a válság munkaerő-piaci hatásainak mérséklésére.

Áprilisban pedig vélhetően további 20 milliárdnyi uniós forrás válik elérhetővé, ezzel kifejezetten a csökkentett munkaidő melletti foglalkoztatást támogatnák. Ma kerül a kormány elé az ezt részletező javaslat.

Így a ma bejelentett további 30 milliárddal összesen 66 milliárd forintot szánna jelenleg a tárca a válság munkaerő-piaci hatásainak mérséklésére. -->