Sokan a mostani kétnapos brüsszeli csúcstalálkozót az április 2-i, londoni G20 csúcs előkészítőjének tekintették.
Így illik a képbe az is, hogy az EU vezetői nyilatkozatukban kérték a G20-ak országait, duplázzák meg IMF-hozzájárulásukat. Maguk az EU-országok 75 milliárd eurónyi hitel folyósításáról döntöttek az IMF javára, melynek részleteiről a G20 találkozón egyeznek meg. Szeretnék, hogy a valutaalap tőkéje 500 milliárd dollárra emelkedjen, hogy a pénzügyi problémákkal küszködő országokon jobban tudjanak segíteni.
A tagállamok ugyancsak megegyeztek az EU-vészalapjának megkétszerezéséről, 25-ről 50 milliárd euróra. Ebből az alapból segítik az eurózónán kívüli országokat. Ezekből az alapokból részesült már Magyarország és Lettország, mintegy 10 milliárd euróval; Románia és Litvánia is várhatóan segítségért fog folyamodni.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: a jelenlegi 25 milliárd dollár is fedezné a igényeket, de szerették volna egyértelműen jelezni, az EU képes új helyzetekre is reagálni - idézi őt a BBC. Igaz, Angela Merkel éppen arra hívta fel a figyelmet: korábban azért nem akarták növelni a vészalapokat, nehogy rossz jeleket küldjenek a piacoknak.
A német kancellár sikerét külön kiemeli a Spiegel tudósításában. Sokminden, amiért két évvel ezelőtt (a 2007-es német G8-csúcson) még hiába harcolt Merkel, a mostani ülésen egyöntetű fogadtatásban részesült: eszerint nem marad többé felügyelet nélkül egyetlen hedge-alap, private-equity (nem-tőzsdei, nyilvános pénzbefektetéssel foglalkozó) cég és adóparadicsom sem.
A 22-oldalas EU-állásfoglalás egyértelműen állást foglal a pénzpiacok szigorúbb szabályozása mellett: minden szereplőnek, mely rendszerkockázatot jelenthet, szigorú felügyelet alá kell kerülnie. "Kivétel és tekintet nélkül anyaországára."
Az offshore-központokat a terv szerint fekete-listán jegyeznék, és egy többlépcsős szankció-készlettárat alakítanának ki. "Minden ország jövőjének kulcsa a saját kezében van" - válaszolta Peer Steinbrück német pénzügyminiszter egy svájci újságíró kérdésére, Bern is a feketelistára kerül-e majd.
Igaz, még kérdéses lehet a britek hozzáállása a szigorításhoz: Gordon Brown kételyeit fejezte ki egy európai piacfelügyelő szerv felállításának kérdésében. Az IMF-tőke kilátásba helyezett megduplázását azonban helyeselte: miután a peremországok államcsődjei továbbterjedhetnek, ügyük minden országnak az ügye - emelte ki.
Várhatóan lesznek még további érdekellentétek is az angolszász országokkal, mindenekelőtt a gazdaságélénkítő csomagok kérdésében, melyekből Amerika többet követel, az EU azonban nem hajlandó beadni derekát - és folyamatosan hangsúlyozza, hogy jelenleg is már 400 milliárd eurónyi élénkítő csomagot fogadtak el a tagállamok, ami a térség GDP-jének 3,3 százalékát teszi ki.
A luxemburgi Jean-Claude Juncker eközben felhívta a figyelmet a tegnapi francia tömegtüntetésekre ; egy "szociális válság" veszélyeire figyelmeztetett, a meredeken emelkedő munkanélküliség tükrében. Ugyan a közös nyilatkozat szintén megemlíti a munkanélküliség okozta problémákat, Merkel a tüntetésekre elég higgadtan reagált: "Nem most fordul elő először, hogy sztrájkolnak Franciaországban."
A csúcs eseményeit napközben háttérbe szorította, hogy a Renault bejelentette, egy szlovéniai gyártósorát visszahelyezi Franciaországba. A háttérben az állhat, hogy a francia kormány egy megállapodás értelmében akkor segíti meg nemzeti autócégeit, ha franciaországi üzemeiket üzemben hagyják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.