USA: Beindul a bankóprés

A Fed tíztagú nyílt piaci bizottsága a jelzálogalapú értékpapírok felvásárlására szolgáló keret megduplázása mellett arról is ellenszavazat nélkül döntött, hogy a monetáris hatóság (az 1960-as évek óta először) hosszú lejáratú államkötvények vásárlásával – azaz pénznyomtatással – is támogatja a gazdaság talpra állását. Ben Bernanke Fed-elnök azt is jelezte, hogy „hosszú ideig” a nullához közeli szinten fogják tartani az irányadó kamatlábat.

Az intézkedések célja az, hogy a kereslet növekedése nyomán csökkenjenek a kötvényhozamok, s ezáltal mérséklődjenek a jelzálogadósok és az államháztartás terhei. A Los Angeles Times által megszólaltatott elemzők szerint a mostani 4,89-ról 4,5 százalék alá is lemehet az irányadónak tekintett harmincéves jelzálogkölcsönök kamata (a Fed felvásárlási programjának megindítása előtt, tavaly ősszel még 6,5 százalékos ráta volt jellemző). Az állampapíroknál is hasonló logika érvényesülhet – legalábbis a Bank of England nemrég bejelentett hasonló programjának hatására a hosszú távú hozamok húszéves mélypontra csökkentek.

Richard Hoey, a Bank of New York Mellon vezető közgazdásza a Bloomberg televízióban dicsérte Bernanke határozott lépését, amelynek köszönhetően elkerülhető lesz az 1929-eshez hasonló elhúzódó válság megismétlődése. Ethan Harris, a Barclays Capital közgazdásza szerint „békeidőben” őrültség volna a fedezet nélküli pénzteremtés, most viszont egyszerűen arról van szó, hogy a Fed pótolja a kiesett magánpiaci szereplők keresletét.

Doug Dachille, a New York-i First Principles Capital Management vezérigazgatója viszont úgy véli: naivitás azt várni, hogy ha pénzt pumpálnak a piacra, attól automatikusan lemennek a hozamok. Amikor a Clinton-kormányzat az államadósság egy részének visszavásárlására használta fel a költségvetési többletet, akkor ez nem következett be – emlékeztet. Mások szerint a jelzálogpiacon sem lehet biztosra venni a hozamcsökkenést, hiszen a hitelintézetek nem feltétlenül adják tovább ügyfeleiknek a kedvező piaci hatásokat.

Kérdés az is, hogyan lehet kivédeni a pénzmennyiség növeléséből fakadó inflációs hatásokat. A londoni Telegraph arra figyelmeztet, hogy a 300 milliárd dolláros állampapír-vásárlási akció az Obama-kormányzat által tervezett rekordszintű deficittel párosulva „különösen veszélyes, inflációgerjesztő lépés”.

Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo kutatóintézet elnöke szerint viszont az inflációs veszély jelenleg nem létezik (VG, március 16., 19. oldal), Bernanke pedig hangsúlyozza, hogy amint a helyzet normalizálódik, kivonják a gazdaság vérkeringéséből az addig belepumpált felesleget. A feladat annak a pillanatnak a felismerése, amikor a gazdaság szekere eléri a mélypontot és elindul felfelé – ekkor kell nagyon gyorsan piacra dobnia a jegybanknak a most felvásárolt kötvényeket.

Jóllehet az amerikaihoz hasonló állampapír-vásárlási akciók több más nyugati államban is napirenden vannak (lásd keretes írásunkat), az Európai Központi Banktól (EKB) ilyen intézkedés már csak azért sem várható, mivel a frankfurti intézmény mandátuma egyedül az árstabilitás fenntartására szól.

A Spiegel Online szerint azonban az EKB-nél is szóba került „nem szokványos” intézkedések alkalmazása, konkrétan vállalati kötvények felvásárlása. Ez ugyanúgy a likviditás növelését jelentené, mint az államkötvény-vásárlás. Ugyanakkor az európai kamatláb jelenleg az amerikainál magasabb szinten (másfél százalékon) áll, így még a monetáris élénkítés hagyományos eszközei sem merültek ki teljesen

Több hazai szakértő is úgy véli, a Fed által most bejelentett eszköz nagyon hasonlít arra, amelyet a magyar gazdaságpolitika már alkalmaz. Ennek ellenére Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese tegnap az MTI-nek úgy nyilatkozott: az MNB-nek is hozzá kellene járulnia a keresletbővítéshez, hogy fékezze a gazdaság visszaesését és a munkanélküliség növekedését.

Hasonlít a Fed csomagjához az MNB által indított állampapír-vásárlás, de alapvető különbség, hogy ott alacsony kamatszint mellett zajlik mindez, míg nálunk a jegybanki betéten alacsonyabb a kamat, mint az állampapírhozam – fejtette ki Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Ezzel tehát még nyer is az állam, azonban hozzájárul az erős hozamingadozáshoz, ami riasztja a befektetőket. Amíg a recesszió tart, addig ez nem okoz inflációs veszélyt, és a papírok újbóli kibocsátásával vissza lehet szívni a pénzmennyiségtöbbletet a piacról.

Nálunk eltérő okból, de szintén alkalmaz ilyen eszközt a gazdaságpolitika, a különbség, hogy itt nem a likviditáshiányt kell mérsékelni, hiszen elegendő forintmennyiség áll a bankok rendelkezésére – fejtette ki Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Ehhez hasonló likviditásnövelő eszköznek nevezte a szakértő a tartalékráta csökkentését is, de ő már nem ilyen nyugodt az inflációs kilátásokkal kapcsolatban.

Jó esélyt lát rá, hogy a nyugati gazdaságok nem tudják majd megfékezni, vagy csak nagyon jelentős költségekkel a pénzbőség nyomán felszökő inflációt, s ez azt jelentené, hogy Magyarország is elvétené a célját. Szélsőséges esetben akár az infláció fékezése nyújthatja el öt-tíz évre a recessziót – fűzte hozzá.

Magyarország nagyon korlátozottan tud ilyen eszközökkel élni, mivel a befektetői bizalom törékeny a növekvő adósságráta és a forintárfolyam miatt – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Nálunk valószínűleg nem tolerálnának a befektetők még annál sokkal kisebb mértékű monetáris és fiskális lépéseket sem, mint amelyeket az USA esetében láthatunk. Egyelőre nehéz megmondani, hogy milyen lesz ennek a hosszabb távú inflációs hatása, ha a nyugati gazdaságokban ezt sikeresen kezelik, akkor nálunk sem fog gondot okozni – fűzte hozzá a szakember, aki emellett rövid távú növekedésélénkítő hatásra számít.

A Fed a következő hat hónapban 300 milliárd dollárért vásárol két- és tízéves államkötvényeket

750 milliárd dollárral, 1250 milliárdra emeli az állami kézben lévő jelzálogintézetek (Fannie Mae, Freddie Mac, Ginnie Mae) tulajdonában lévő jelzáloggal fedezett értékpapí-rok felvásárlására előirányzott keretet

100 helyett 200 milliárd dollárt fordít a Fannie Mae, a Freddie Mac és a Federal Home Loan Banks által kibocsátott papírok felvásárlására

Tavaly október óta működik az a program, amelynek keretében három hónapos lejáratú kereskedelmi papírokat vásárol

200 milliárd dollárt kölcsönöz a diákhitelekkel és hitelkártya-tartozásokkal biztosítékolt, AAA besorolású értékpapírok tulajdonosainak

Nagy-Britannia

A Bank of England 75 milliárd fontos programot indított közepes és hosszú lejáratú államkötvények vásárlására

Február közepén megkezdte a rövid lejáratú vállalati kötvények vásárlását; összesen 50 milliárd fontot kívánnak privát kibocsátású értékpapírokba pumpálni

A tranzakciókat egy e célból létrehozott társaság valósítja meg

Svájc

A központi bank kereskedelmi banki és más privát kibocsátású frankkötvényeket készül vásárolni (a program nagyságát nem közölték)

Devizát vásárol a frank euróval szembeni erősödésének megállítására

Japán

A Bank of Japan közel egyharmadával, havonta 1800 milliárd jenre emeli állampapír-vásárlási keretét

Ezer milliárd jen (10,35 milliárd dollár) értékben vásárol egyévesnél rövidebb lejáratú vállalati kötvényeket

Kész 1000 milliárd jen alárendelt kölcsöntőkét nyújtani a bankoknak, és ugyanilyen összegben vásárolna tőlük

vállalati részvényeket (utóbbi ajánlat a legalább BBB mínusz besorolású, évi 20 milliárd jen forgalmú cégek papírjaira vonatkozik)

Banki részvények megvásárlása is napirenden van.

A részvényeket 2012–17 között kívánja piacra dobni a jegybank

A Fed a következő hat hónapban 300 milliárd dollárért vásárol két- és tízéves államkötvényeket

750 milliárd dollárral, 1250 milliárdra emeli az állami kézben lévő jelzálogintézetek (Fannie Mae, Freddie Mac, Ginnie Mae) tulajdonában lévő jelzáloggal fedezett értékpapí-rok felvásárlására előirányzott keretet

100 helyett 200 milliárd dollárt fordít a Fannie Mae, a Freddie Mac és a Federal Home Loan Banks által kibocsátott papírok felvásárlására

Tavaly október óta működik az a program, amelynek keretében három hónapos lejáratú kereskedelmi papírokat vásárol

200 milliárd dollárt kölcsönöz a diákhitelekkel és hitelkártya-tartozásokkal biztosítékolt, AAA besorolású értékpapírok tulajdonosainak

Nagy-Britannia

A Bank of England 75 milliárd fontos programot indított közepes és hosszú lejáratú államkötvények vásárlására

Február közepén megkezdte a rövid lejáratú vállalati kötvények vásárlását; összesen 50 milliárd fontot kívánnak privát kibocsátású értékpapírokba pumpálni

A tranzakciókat egy e célból létrehozott társaság valósítja meg

Svájc

A központi bank kereskedelmi banki és más privát kibocsátású frankkötvényeket készül vásárolni (a program nagyságát nem közölték)

Devizát vásárol a frank euróval szembeni erősödésének megállítására

Japán

A Bank of Japan közel egyharmadával, havonta 1800 milliárd jenre emeli állampapír-vásárlási keretét

Ezer milliárd jen (10,35 milliárd dollár) értékben vásárol egyévesnél rövidebb lejáratú vállalati kötvényeket

Kész 1000 milliárd jen alárendelt kölcsöntőkét nyújtani a bankoknak, és ugyanilyen összegben vásárolna tőlük

vállalati részvényeket (utóbbi ajánlat a legalább BBB mínusz besorolású, évi 20 milliárd jen forgalmú cégek papírjaira vonatkozik)

Banki részvények megvásárlása is napirenden van.

A részvényeket 2012–17 között kívánja piacra dobni a jegybank -->