BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Miért haldokolnak a magyar önkormányzatok?

A magyar önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása a hazai gazdaság versenyképessé tételének, a közszektor korszerűsítésének, de két év óta a sikeres gazdasági stabilizációnak is elengedhetetlen feltétele.

A változtatások halogatásával csak tovább agonizál az a magyar modell, amelynek megváltoztatandó jellemzőjét a legtalálóbban a kollektív felelőtlenség fordulattal lehet jellemezni – írja a Világgazdaságban Vigvári András, az ÁSZ Kutató Intézetének tudományos tanácsadója.

Az önkormányzatokról szóló 1990-es törvény olyan rendszert hozott létre, amelynek alkotmányos keretei példátlan önállóságot biztosítanak a képviselő-testületeknek, igen erős tulajdonosi jogosítványokkal ruházva fel őket, kiiktatva a gazdálkodás külső kontrolljának szokásos elemeit. Az önkormányzatok működési költségvetése nyugodtan lehet deficites, a hiány finanszírozására használható a "családi ezüst" eladásából származó bevétel vagy éppen a hitel. A kölcsön nagysága jellemzően nem a hitelfelvevő hitelképességén, hanem a testület és/vagy a bank kockázatvállalási hajlandóságán múlik.

Ugyanakkor parttalanul széles az a felelősségi és hatáskör, amellyel – szinte évről évre bővülő mértékben – a törvényhozás felruházta a helyhatóságokat. A decentralizált feladatok egy része nem is klasszikusan helyi közjavakkal kapcsolatos. A feladatokat maximalista követelményeket előíró ágazati törvények szabályozzák, miközben a kötelezően elvégzendők ellátásához történő állami hozzájárulások részaránya és reálértéke folyamatosan csökken. "Az önállóság és a feladat a tiéd, élj meg, ahogy tudsz!" – ez a mai rendszer logikája. A széles körű önállóság és a realitások között a mindenkori fiskális politika volt kénytelen az összhangot megteremteni.

Az érem másik oldala az, hogy a magyar önkormányzati rendszer "konfliktuskonténerként" működik. Az állami feladatok leépítésének az 1980-as évektől Nyugaton bevezetett módszere volt, hogy ezek egy részét először decentralizálták, majd az állam – a hozzájárulások visszafogásával – kisomfordált a finanszírozásból, a helyi szinten hagyva a romló közszolgáltatásokból adódó feszültségeket. A hazai gyakorlat e "szokásos" eljárástól abban különbözött, hogy a vidéki gazdaság szétesésének konfliktusait is az önkormányzati rendszerre "lőcsölték". Ez a magyarázata annak, hogy az önkormányzati intézményrendszer ennyire elaprózott, és ennek fennmaradását a legutóbbi időkig pénzügyileg ösztönözték is.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.