Példamutatás spórolásból: nem csak a lakosságtól várnak áldozatokat

Az eddig talán legdrasztikusabb lépést az állami vezetők javadalmazásának megkurtítására Ukrajna tette meg. Március elején a parlament a fizetések 50 százalékos csökkentéséről döntött az államszolgák igen széles körében: 2010 elejéig félpénzből kell megélnie az államfőnek, a miniszterelnöknek és helyetteseinek, a parlament elnökének és valamennyi képviselőnek. A felezés kiterjed továbbá az elnöki és a miniszterelnöki hivatal munkatársaira, a parlamenti adminisztrációra, a nemzetbiztonsági és a védelmi hivatal tisztviselőire, az önkormányzati vezetőkre és helyetteseikre, valamint a bírósági, ügyészségi és rendőrségi vezetőkre is.

A szlovén kormány még a tavalyi év végén döntött arról, hogy a miniszterek és államtitkárok fizetése az idén 3-4 százalékkal csökken. Danilio Tuerk államfő azonnal jelezte, hogy önmaga és hivatala számára is hasonló mérséklést javasol. Tuerk egyúttal bejelentette, hogy külföldi utazásait is megritkítja az idén, 15 százalékos megtakarítást remélve. A szlovén parlament azután márciusban saját tagjaira, valamint közel 2000 közszolgára érvényes, 4 százalékos bércsökkentésről határozott a 2009 április és 2010 április közötti időszakra.

Az állami vezetők önmérsékletére a világ távolabbi részein is találunk példát. Bruce Golding jamaikai miniszterelnök a héten jelentette be, hogy az idén 15 százalékkal alacsonyabb fizetéssel is beéri, lemondva egyúttal az áprilistól beütemezett 7 százalékos emelésről is. Golding a parlamenti képviselőket 10 százalékos mérséklés elfogadására szólította fel, és közölte, hogy az ország mintegy 40 ezer közalkalmazottjánák idei bérét befagyasztja.

Szingapúr helyzete azért érdekes, mert a vezető állami tisztviselők fizetésének közel negyede itt eleve a GDP alakulásától függő elemekből áll össze. Így a miniszterek és más magas rangú hivatalnokok már tavaly is egy havi bérüknek megfelelő összeggel kevesebbet vihettek haza, mint 2007-ben. Az idei évre 2008 végén 11-19 százalékos visszesést jósoltak ebben a körben, de a gazdasági kilátások romlásával párhuzamosan vélhetően már ez a becslés is túlságosan szerénynek számít. Lee Hsien Loong miniszterelnök mindenesetre közölte, hogy amennyiben fizetése meghaladná a 2007 áprilisi szintet, akkor a különbözetet jótékony célokra fordítja, ahogyan azt eddig is tette.

Nagy-Britanniában ezzel szemben a válság és az államháztartás igen csak rossz helyzete ellenére is életbe lépett a hónap elején - nem kis közfelháborodást kiváltva - a parlameti képviselők évi 1500 fontos fizetésemelése. Gordon Brown miniszterelnök azzal igyekezett tompítani az intézkedés hatását, hogy bejelentette: a miniszterek fizetését immár a második egymást követő évben is befagyasztva tartják. Több parlamenti vezető, aki a képviselői alapbérnél amúgy is többet kap, lemondott az emelésről.

Hazánkhoz hasonlóan egyébként Nagy-Britanniában is kényes kérdés a képviselői költségtérítések ügye: az évi közel 65 ezer fontos fizetést akár 180 ezer fontos költségtérítés és egyéb juttatás is kiegészítheti. Sőt, egy napokban közölt felmérés a helyi önkormányzatok bőkezűségére is rámutatott: legalább 16 önkormányzati vezető keres többet, mint az évi 194 250 fonttal jutalmazott kormányfő, 100 ezer fontnál többet pedig ezernél is több önkormányzati tisztviselő visz haza. Brown ezzel együtt azt ígéri, hogy 2010-11-re 35 milliárd fonttal csökkenti a közigazgatás költségeit, a minisztériumok működési kiadásait pedig 3 éven belül 5 százalékkal faragja le.

Költségkímélő szerkezeti átalakítások az ír államigazgatásban is napirenden vannak. Április 21-ig a dublini kabinet mind a 20 államtitkára lemond, hogy Brian Cowen miniszterelnök utána hatékonyabban oszthassa újra feladataikat. Az átszervezés során az államtitkári posztok számát 15-re csökkentik.

Zoran Zivkovic korábbi kormányfő az állami vállalatoknál 100 ezerre, az önkormányzatoknál 20 ezerre (az összlétszám negyedére), az állami ügynökségeknél pedig 140 ezerre teszi a fölöslegesen foglalkoztatottak számát. Ha ezeket az embereket mind elbocsátanák, éppen a költségvetési hiány jelenlegi nagyságát, 1,5 milliárd eurót lehetne megspórolni.

Zivkovic szerint az állami szféra túlburjánzását az okozza, hogy a kormány pártembereknek, rokonoknak és barátoknak osztogat állásokat.

Zoran Zivkovic korábbi kormányfő az állami vállalatoknál 100 ezerre, az önkormányzatoknál 20 ezerre (az összlétszám negyedére), az állami ügynökségeknél pedig 140 ezerre teszi a fölöslegesen foglalkoztatottak számát. Ha ezeket az embereket mind elbocsátanák, éppen a költségvetési hiány jelenlegi nagyságát, 1,5 milliárd eurót lehetne megspórolni.

Zivkovic szerint az állami szféra túlburjánzását az okozza, hogy a kormány pártembereknek, rokonoknak és barátoknak osztogat állásokat. -->