Róna: Az MNB a bankokat védi a nemzetgazdasággal szemben

A szavazat felér egy nem is olyan konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, hiszen a hat külső egybehangzó véleménye szerint az MNB vezetői által javasolt monetáris politika nem érdemel támogatást. Mi történt? – teszi fel a kérdést Róna Péter a Népszavában.

Simor András elnök és a két alelnök a jegybank alapkamatának drasztikus – 9,5 százalékról 10,5 százalékra való – emelését indítványozták annak ellenére, hogy mindenki egyetértett, a „kereslet jelentős visszaesése miatt egyelőre a gyengébb árfolyamszint ellenére sem érzékelhető inflációs nyomás a hazai gazdaságban”.

Az MNB sajnos rendszeresen hivatkozik a „kockázati felárra”, mint kamatemelésének indokára, ami egy komoly szakmai tévedés – véli a közgazdász. A jegybank alapkamatának nem a piac kockázatértékelését, hanem a jegybank inflációs felmérését kell tükröznie. A jegybank csak zavart kelt, ha befolyásolni akarja a hozamgörbe alakulását, ha csak persze a hozamgörbe nem az inflációs kilátásokról árulkodik.

A jelenlegi helyzetben a javasolt kamatemelés indokolatlan ajándék lenne a bankoknak, hiszen ez lehetővé teszi számukra a kölcsönök kamatainak azonnali emelését, miközben a betétek átlagos kamata csak lassan, az új betétek magasabb kamatköltségei révén emelkedik.

Ha a bankok a kölcsönöket rövidtávú pénzpiaci források segítségével finanszírozzák, amelyek költségei a kockázati felár emelkedésével megnőttek, viseljék ők forrás- és hitelpolitikájuk következményeit. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az MNB de facto a bankok profitjai és nem a nemzetgazdaság érdekei szerint alakítja a monetáris politikát.

Erre mondott nemet – nagyon is helyesen – a Monetáris Tanács hat külső tagja, leszögezve, hogy a javasolt „kamatemelés újabb sokkot jelentene a pénzpiaci hozamoknak, ami indokolatlanul súlyosbítaná a belföldi makrogazdasági problémákat”. Azaz, most már a Monetáris Tanács külső tagjai is látják, hogy a nemzetgazdaság kizsigerelése a bankok érdekében nem mehet tovább.