Végre észhez tértek: már nem növelik adósságukat a háztartások

Az MNB pénzügyi számláinak adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2008-ban a GDP 3,4 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 0,8 százalékát tette ki. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az utóbbi egy évben a GDP 5,4 százalékát érte el. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye (azaz a külföld finanszírozási képessége) a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 8,6 százaléka volt 2008-ban.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye tavaly a GDP 3,4 százalékát tette ki (888 milliárd forint). A negyedik negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 9,0 százalékát érte el (632 milliárd forint). Ezek a számok tartalmazzák a MÁV-nak nyújtott támogatást (az éves GDP 0,4 százaléka), amelyet a MÁV Cargo eladása finanszírozott. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató - 2008 végén a GDP 73,0 százalékát tette ki (19320 milliárd forint).

2008. negyedik negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (404 milliárd forint) alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen növekedtek a központi bankban elhelyezett betétei. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (119 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik csökkentésével, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tartozásaik és hiteltartozásaik növelésével finanszírozták. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (110 milliárd forint) a Magyar Államkincstárnál elhelyezett betétek csökkenése és az Államkincstártól felvett hitelek növekedése finanszírozta. A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2008-ban a GDP 0,8 százalékát érte el (219 milliárd forint). A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 5,3 százaléka volt (371 milliárd forint).

A negyedik negyedévben a háztartásoknál a pénzügyi eszközök esetében a lekötött forintbetétek növekedtek kiugró mértékben és jelentős volt a hosszú lejáratú értékpapírok, a tőzsdei részvények és a nyugdíjpénztári követelések gyarapodása is, miközben a devizabetétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek tranzakciókból eredően. A kötelezettségek esetében továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó, de az előző időszakokhoz képest jelentősen visszaesett a hitelek felvétele. A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 864 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 113 milliárd forinttal nőtt 2008. negyedik negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint 2008-ban a GDP 5,4 százaléka volt (1428 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 1,8 százalékát érte el (128 milliárd forint). A negyedik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a külföldre nyújtott hiteleiket és a külföldi tulajdonosi követeléseiket növelték, miközben jelentősen csökkentek a hazai és külföldi hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, valamint egyéb követeléseik. A kötelezettségek esetében a külföldieknél lévő tulajdonosi tartozások növekedése, valamint az egyéb tartozások csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2008-ban a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 8,6 százalékát tette ki (2267 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 6,8 százaléka volt1 (481 milliárd forint). A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban az államháztartásnak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt a betétek és a tulajdonosi követelések növelése is, míg számottevően csökkentek a központi kormányzat értékpapírjai és az egyéb követelések. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a központi bank által tartott betétek és értékpapírok növekedtek, míg a vállalatok és a hitelintézetek által tartott betétek, valamint az egyéb tartozások jelentősen csökkentek. 2008. negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslését a jelentős árfolyammozgások nagymértékben befolyásolták.