Alkotmányellenes lehet a családi pótlékot érintő rendelkezés

Ez a családi pótlékot adóterhet nem viselő járandóságnak minősítő rendelkezés. Azaz a járandóság után adót nem kell fizetni ugyan, ám az így kapott összegek beleszámítanak az szja alapjába. Az adózó jövedelmének nagyobb része esik a magasabb, 36 százalékos adókulcs alá – feltéve, ha eléri a 18 százalékos sáv felső határát, ez az idén 1,7 millióról 1,9 millió forintos éves bruttó jövedelemre változik. Miközben lapunknak többen helyesnek nevezték a családi pótlék bevonását az szja alapjába, a rendelkezés időzítése aggályokat támaszt.

A kormány szándéka szerint erre már az idén, szeptember 1-jétől sor kerül. Mivel a jövedelem szja-sávhatár szerinti megosztására az egész év figyelembevételével kerül sor, az őszi bevezetés valójában visszamenőleges adókötelezettség. Legalábbis akkor, ha éppen ez az összeg „löki” nagyobb adóterhelés alá a korábban szerzett jövedelmet
(is).

Ha valaki január és április között 1,9 millió forint jövedelmet szerez, és májustól nincs jövedelme, csak havonta húszezer forintnyi családi pótlékot kap, jövedelme után erre az időszakra 18 százalékos adót fizetne. A 2009. szeptember 1-jétől hatályos módosítás miatt viszont az éves adóalapja összesen 80 ezer forinttal – a négyhavi családi pótlék összegével – emelkedik, ezután azonban már 36 százalékos adót köteles fizetni. Ez azonban a törvénymódosítás kihirdetése előtti jövedelemre jelentene – az adott esetben 14 400 forintnyi – pluszkötelezettséget, ami visszamenőlegessége miatt alkotmányellenes – vélekedett lapunknak Angyal József okleveles adószakértő.

Míg ezekről egyelőre nem döntöttek, az már borítékolható, hogy egyes, indokolt esetekben – egy állami „gondnok” felügyeletével – az ellátás felét természetben nyújtanák az arra rászoruló családoknak.

Az alkotmányossági aggályok reálisak – véli Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki szintén visszamenőleges hatályú adóztatást lát a jogszabály-módosítás mögött. A dilemma akkor küszöbölhető ki, ha a PM elhatárolási szabályokat is illeszt a módosításhoz, amelyekkel mód lenne az adókötelezettség arányosítására a szeptember 1-jei bevezetés figyelembevételével. Egyszerűbb megoldás, ha a bevezetés dátumát 2010. január 1-jére módosítják – mondta.
Bár a pénzügyi tárcánál tudnak a szakemberek részéről érkező kifogásokról, a zárószavazásra kerülő, úgynevezett egységes javaslat egyelőre semmilyen átalakítási szándékot sem tükröz. Igaz, koherenciazavarra történő hivatkozással egy zárószavazás előtti módosítóval is orvosolható a hiba, lapunk tudomása szerint azonban a kormány egyelőre nem tervez ilyet benyújtani.

Míg ezekről egyelőre nem döntöttek, az már borítékolható, hogy egyes, indokolt esetekben – egy állami „gondnok” felügyeletével – az ellátás felét természetben nyújtanák az arra rászoruló családoknak. -->