Év közepétől újabb reálbércsökkenés várható

A válság egyelőre a közszféra béreit nyomta le, a magánszférában az elbocsátásokban látják a megoldást. Az első negyedévben a reálkereset 2,7 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a majdnem stagnáló átlagkereset és a 3 százalékos infláció eredményeként adódott, a bruttó fizetések 0,3, a nettó 0,2 százalékkal emelkedett a január-márciusi időszakban.

Az alacsony dinamikák elsősorban a jelentős januári zuhanás eredményei, mert márciusban már 4,3 százalékkal voltak magasabbak a keresetek az egy évvel korábbinál. Februárban még 2,5 százalékos volt csak a növekedés. Emlékezetes, hogy a közszféra tizenharmadik havi illetményének kifizetése változott, tavaly még egy nagyobb részletet fizetett ki az állam januárban, idén viszont már csak egy részét kapják meg az eredetileg tervezett összegnek a munkavállalók. Az év közepétől ismét erőteljes reálbércsökkenés következhet az áfaemelés nyomán várhatóan 7 százalék közelébe ugró infláció miatt.

A versenyszférában 6,3 százalékos volt a béremelés mértéke márciusban, még a jelentős keresletcsökkenés, a nehéz gazdasági helyzet sem tudta megakadályozni a jóval infláció feletti dinamika tartását. Az állami alkalmazottak viszont 0,6 százalékkal vittek haza kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Rég nem látott mértékben megközelítette a két kör fizetése egymást, a magánszektorban közel 202 ezer forint volt az átlagkereset, a közszférában ez alig kétezer forinttal volt magasabb. Ez annak a fényében kiemelkedő, hogy a szellemi dolgozók sokkal magasabb arányban vannak utóbbiban.

Az év eleje óta a rendszeresen felmért körben (öt fő feletti vállalkozások és költségvetési szervek) közel ötvenezer munkahely szűnt meg, a magánszférában 53 ezerrel fogyott a létszám, míg a közszférában ötezerrel növekedett, 712 ezerre. Mindez éves alapon 4,7 százalékos fogyást jelent, az első körben 6,3, utóbbiban mindössze egy százalékot. A visszaeső foglalkoztatás negatív következményei a tovább szűkülő belső kereslet és a szociális feszültségek illetve kiadások emelkedése.