Pocsék évek elé néznek a korábbi „bezzegországok”

A legrosszabb helyzetben lévő balti államban, Lettországban az első negyedévben 18 százalékkal maradt el a GDP az egy évvel korábbitól. A kormány az egész évre 12 százalékos visszaesést vár, de a nemzetközi szervezetek és piaci szakértők ennél néhány ponttal rosszabb eredményt valószínűsítenek.

Ilmars Rimsevics jegybankelnök is lehetségesnek tartja, hogy a kormányzat tervben szereplőnél nagyobb lesz a visszaesés, ami azt jelentené, hogy az eddig előterjesztett drákói megszorítások ellenére hét százaléknál is magasabb lenne a GDP-arányos deficit. A rigai kormány által az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítványok között szerepel a kiadások 40 százalékos visszafogása, és a közszféra béreinek 20 százalékos csökkentése. Ezek elfogadása biztosíthatja a tavaly jóváhagyott 7,5 milliárd eurónyi nemzetközi hitelprogram következő, egymilliárdos részletének folyósítását.

A Lettországnál nem sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő, ám IMF-kölcsönt mindeddig nem igényelt Litvánia igyekszik betartani a 3 százalékos maastrichti deficitküszöböt, ami az euró 2011-es vagy 2012-es bevezetéséhez szükséges. A vilniusi parlament a napokban 3 milliárd lita (1,16 milliárd dollár) összegű kiadáscsökkentési programot fogadott el, de Algirdas Semata pénzügyminiszter szerint júniusban további megszorításokra lesz szükség. Ezek nagyságát kétmilliárd litára teszi.

Észtországban is fontos cél a 3 százalékos deficitplafon - és a 2011-es euró-céldátum - betartása. Ennek érdekében a múlt héten mintegy 550 millió dollár értékű hitelszerződést írt alá a kormányzat a Swedbankkal és az EIB-vel. A gazdaság teljesítményéről eközben riasztó adatok kerülnek nyilvánosságra: az év első negyedében 14-16 százalékkal zuhanhatott a kibocsátás. Ugyanakkor mind a tallini pénzügyminisztérium, mind az Európai Bizottság abból indul ki, hogy ezzel túl is van az ország a mélyponton. Az év egészére "csupán" tíz százalék körüli GDP-csökkenést várnak.

Az uniós szinten sokáig bezzegországnak számító Írország gazdasága 2008-2010 között összesen 12 százalékkal zsugorodhat, amire az 1930-as évek óta nem volt példa a fejlett világban - közölte lgutóbbi jelentésében a dublini ESRI kutatóintézet. A tavalyi 2,3 százalékos mínusz után 2009-re 8,3, 2010-re pedig további 1,1 százalékos csökkenést várnak a szakemberek. (Különböző más elemzők 8-9 százalékra teszik az idei visszaesés nagyságát.)

A zuhanás alapvetően az ingatlanpiaci és pénzügyi lufi kidurranása váltotta ki. Az elmúlt évek expanziójának 20 százaléka az ingatlanárak növekedésének volt köszönhető, miközben az ír bankok veszélyes mértékben növelték bel- és külföldi kihelyezéseiket.

Brian Cowen kormánya az áprilisban bejelentett pótköltségvetés keretében adóemelésekkel és a kiadások megkurtításával igyekszik gátat szabni az államháztartási hiány elszaladásának. Ennek ellenére az idén a maastrichti előírás négyszeresére (!), a GDP 12 százalékára emelkedhet a deficitmutató, és jövőre is 11,5 százalékot vár az ESRI.

Izlandon mostanra valamelyest javultak a makromutatók, például lassult az infláció, aminek hatására a jegybank a múlt héten 2,5 ponttal, 13 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. A büdzsé kiegyensúlyozását azonban 2013-nál előbbre nem meri betervezni a nemrég megválasztott baloldali kormány, amely néhány hónapon belül be szeretné nyújtani az ország csatlakozási kérelmét az EU-hoz, hogy ezzel is elősegítse a piaci bizalom helyreállását és a gazdaság kilábalását. A válság leküzdése érdekében jelentős fiskális megszorításokat is elhatároztak, amelyek érezhetően csökkentik a lakosság - magyar mércével persze így is irígylésre méltó - életszínvonalát.

Ukrajna helyzetét egyelőre stabilizálta, hogy pénteken az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta a 16,4 milliárd dolláros hitelprogram második, 2,8 milliárdos részletének lehívását. Ennek érdekében lemondtak azokról a feltételekről, amelyek nem teljesítése miatt korábban felfüggesztették az összeg folyósítását.

Ilyen volt a devizakorlátozások felfüggesztése, a több szintű valutarendszer és az importkorlátozások megszüntetése, illetve a büdzsé egyensúlyba hozása. Ehelyett az idén 4 százalékos GDP-arányos hiányt tervez az ukrán vezetés. Az ország gazdasági kilátásaira vonatkozó jóslatát egyébként nem sokkal a döntés előtt rontotta az IMF: négy helyett most már kilenc százalékos GDP-visszaesést várnak 2009-re.