A bankok nem fizetnek a "populista" krízisalapba

A K&H Banknál azt mondták: a bank ugyan minden olyan javaslatot üdvözöl, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak, ugyanakkor erre megvannak a saját eszközei. Hangsúlyozták, hogy a banknak és az ügyfélnek is az az érdeke, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely biztosítja, hogy az ügyfél tovább tudja törleszteni hitelét. Ezért mindkét fél a kölcsönösen elfogadható, konstruktív megoldást keresi.

A megoldás - a bank egyedi döntése alapján - nagyon sokféle lehet. Példaként ide sorolták a devizahitel forintra konvertálását, valamint törlesztési nehézségek esetén - egyedi döntés alapján - a hitel lejáratának módosítását. Hozzáteszik, hogy a deviza alapú hitelek forintra történő konvertálására és a futamidő meghosszabbítására nem számol fel díjat a K&H.

Emellett jelenleg is tárgyalnak karitatív szervezetekkel, önkormányzatokkal az ügyfelek számára egyéb formában történő esetleges segítségnyújtásról.

Hasonlóan nyilatkozott az Erste és a CIB Bank is. Utóbbi jelezte, hogy a témában megkeresés nem érkezett a pénzintézethez és a krízis alapba történő befizetés a döntési előkészítések között nem szerepel.

A Raiffeisen Banknál annyit mondtak: tekintve, hogy a bank vezetője nem ért egyet a krízis alap létrehozásával, ehhez nem kívánnak hozzájárulni. Megjegyezték azt is: a Raiffeisen évek óta jelentős összegeket áldoz adományozási és támogatási tevékenységre, melyet idén és a jövőben is folytatni kíván. Ügyfeleivel szemben felelős pénzügyi szolgáltatóként viselkedik és hatáskörén belül megteszi a szükséges lépéseket helyzetük könnyítésére, ahogy azt például a devizahitelesekkel kapcsolatban teszi.

Felcsuti Péter, a bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke egy hete a krízis alapot a "populizmus szép példájának" nevezte, mert, mint mondta ebből az összegből semmit nem lehet megoldani, a szétosztása pedig valószínűleg túl sokba kerül. A kereskedelmi bankoknak megvannak a saját társadalmi felelősségvállalási programjaik - válaszolta arra a kérdésre, tervezi-e a bankszövetség, hogy az alappal kapcsolatban valamilyen ajánlást fogalmazzon meg a tagjai számára.

Felcsuti korábban elmondta: szerinte nem a "pénzéhes magyar bankárok" okozták a válságot.

Az OTP Bank nem válaszolt a krízis alapot illető kérdésre.

A kabinet által egymilliárd forinttal létrehozott alapba ezzel szemben felajánlottak befizetést az MSZP országos elnökségének tagjai, egyhavi parlamenti fizetésüknek megfelelő összeget. Ezen kívül a párt július 4-i kongresszusán a nehéz helyzetbe jutott családok megsegítése érdekében a több mint ezer küldött és meghívott körében gyűjtést is szervez.

Hozzájárulnak az alaphoz egyhavi - összesen 16,5 millió forintot kitevő - fizetésükkel a miniszterek is, és a miniszterelnök is ide utalja fizetését.

A program augusztus 1-jén indul és november 30-ig tart. A krízisalapból azok a nehéz helyzetbe került aktív korúak kaphatnak egyszeri, 20-50 ezer forint közötti, különös méltánylást igénylő esetben 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér összegét; az idén ez havi 57 817 forint.

Támogatást azok kaphatnak, akiknek a családjában a jövedelem legalább 30 százalékkal csökkent, illetve ha a lakáshitel törlesztő részletének növekedése elérte a 30 százalékot, és nem kapnak önkormányzati támogatást sem.

A krízis alap számlaszámára bárki befizethet hozzájárulást, és forrásait gyarapítja a PSZÁF banki bírság-bevételeiből származó 800-1000 millió forintnyi plusz összeg. Ezek mellett az alapba kerül az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, illetve Bajnai Gordon miniszterelnök fizetése is.

Az áramszolgáltatók extraprofitjukból 2-2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá az alaphoz.