Brazília kölcsönt ad az IMF-nek

Luiz Inacio Lula da Silva államfő a hitelnyújtási szándékot tegnap alig néhány órával azt követően jelentette be, hogy az orosz kormány közölte: fokozatosan eladja amerikai államkötvényeit. Utóbbi miatt a dollár árfolyama esett a devizapiacokon.

A brazil államfő elmondása szerint a hitelnyújtás az IMF által kibocsátott kötvények lejegyzésén keresztül valósul meg (ami tehát elemzők szerint csökkenti az amerikai államkötvények iránti brazil étvágyat), ám ez nem jelenti azt, hogy Brazília is gyengíteni akarná a zöldhasút.

A brazil, a kínai, az orosz és az indiai államfő a jövő héten Jekatyeringburgban találkozik, hogy megvitassa a válság utáni új világrenddel kapcsolatos elképzeléseit. Ez lesz az első csúcstalálkozó a feltörekvő térség négy legnagyobb gazdaságának vezetői között. Brazíliát, Oroszországot, Kínát és Indiát először 2001-ben a Goldman Sachs egyik elemzője nevezte BRIC-csoportnak, azóta a kifejezés elterjedt az egész világon.

A 63 esztendős Lula a BRIC és általában a fejlődő világ nagyobb hatalma és beleszólása mellett kardoskodó politikusok és gondolkodók egyik legbefolyásosabb vezére. A karizmatikus egykori szakszervezeti főnök azt is elárulta, hogy a jekatyerinburgi csúcson arra sürgeti majd kollégáit, dolgozzanak ki közös álláspontot az IMF, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és más multilaterális intézmények megreformálására.

Kína korábban 40 milliárd dollárnyi hitelnyújtást helyezett kilátásba az IMF számára, Oroszország pedig 10 milliárdot. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter szerint országa most bejelentett 10 milliárdos hozzájárulása az IMF-kötvények lejegyzésével részben azt a célt is szolgálja, hogy diverzifikálni lehessen 200 milliárd dollárra rúgó valutatartalékait (az IMF-kötvények ugyanis SDR-ben, a Valutaalap mesterséges elszámolási egységében lesznek denominálva).

Az odahaza továbbra is elképesztően népszerű (80 százalék körüli elfogadottsági index-szel rendelkező) Lula arról is beszámolt, hogy az IMF-hitelnyújtás annak a törekvésnek a része, hogy Brazília jobban tudja befolyásolni a nagy nemzetközi szervezeteket. Szerinte ez a törekvés lesz majd a jövő heti jekatyerinburgi csúcsnak is az egyik témája, ahol olyan négy ország vezetői találkoznak, amelyek együttvéve a világ összesített GDP-jének 22 százalékát mondhatják magukénak.

Lula szerint itt az idő, hogy ezt a súlyt a nemzetközi szervezetek is visszatükrözzék. „A jó hír az, hogy a gazdag államok válságban vannak, a feltörekvő országok pedig hatalmas arányban járulnak hozzá a világgazdaság talpra állításához – ezen keresztül pedig a gazdag országok talpra állításához is” – mondta Lula.