Ecuador európai segélyért megkímélné az esőerdőt

Mint a Der Spiegel rámutat, a quitói politikus udvarias kérés formájában terjeszti elő kormánya igényét, egyúttal azonban nem hagy kétséget afelől, hogy a dolog mögött fenyegetés is meghúzódik.

Quito csöpögő csővezetékek, talajba szivárgó olaj és a létezésükben veszélyeztetett indián törzsek képével igyekszik támogatást szerezni, cserébe kilátásba helyezi, hogy érintetlenül a föld alatt hagyja a Yasuni nemzeti park alatt fekvő, mintegy 800 millió barreles olajkincset. A körzetben vagy 3800 növény- és 600 madárfajt tartanak számon, több indián őslakos törzzsel egyetemben, ezért – érvel az ecuadori külügyminiszter – a Föld minden lakójának érdeke, hogy a körzet háborítatlan maradjon.

Az ötlet korántsem új, először két éve vetette fel Rafael Correa, szocialista államfő, hogy kompenzáció ellenében országa lemondana az – amúgy is nehezen elérhető és csak költségesen kitermelhető – olajvagyon kiaknázásáról.

A felvetésnek nyomatékot adnak a szomszédős Peru őserdei körzeteiből nemrég közvetített képek, ahol a kormány és az életfeltételeik miatt aggódó őslakosok között dúlt fegyveres konfliktus, több mint 50 halottal.

A quitói kormány hasonló jelenségeket megelőzendő küldte Európába a külügyminisztert. A Németországban folytatott tárgyalásokon egy 45 millió eurós támogatási programról tárágyaltak. Ha sikerülne megállapodni a segélyről, akkor az valódi huszárvágás lenne a szocialista érzelmeiről ismert Correa elnök részéről, mert a szavazóbázisa nagyrészt az olajkitermelés által fenyegetett őslakosság köréből kerül ki.

Rontja viszont a megállapodás kilátásait, hogy azt egy későbbi politikai gárda esetleg semmissé nyilvánítaná. E tekintetben Ecuadornak nincs jó hírneve, mert például érvénytelennek nyilvánított egy – a 2000-es államcsőd kimondása utáni – kötvénykibocsátást, és megtagadta a törlesztést.