Az önálló állami lét kérdőjelessé vált San Marinóban

Az Olaszországba beékelt – az adriai parttól alig 10 kilométerre lévő – államocska minden erejével igyekszik szabadulni a pénzmosás és más törvénytelenségek stigmájától, eközben azonban gyorsan veszít a versenyképességéből, amit korábban az ott fellelhető pénzügyi-befektetői szakértelemmel alapozott meg.

San Marino államalakulatot a harmadik-negyedik század fordulóján hozták létre, Diocletianus császár elől védelmet kereső keresztények, azóta két alkalommal – a második évezred derekán – veszítette el a függetlenségét, átmeneti időre, a pápai hatalommal szemben. Most a második világháború utáni legnagyobb válságát éli, ami végképp kérdésessé teheti önálló állami létét. Európa – a Vatikán és Monaco után – harmadik legkisebb, mindössze 61 négyzetkilométeres államát először a nemzetközi hitelválság rendítette meg, aminek hatását fokozták az adócsalások letörésére indított globális kampányok.

A bajokat tetézte, hogy pénzmosás gyanújával nemrég letartóztatták a terület legfontosabb bankjának – Cassa di Risparmio della Repubblica di San Marino (CRSM) – öt vezetőjét. Az már csak kegyelemdöfésnek számított, hogy az olasz kormány adóamnesztiát hirdetett a törpeállamban elhelyezett pénzek legalizálására, aminek elmulasztása nyomán Róma automatikusan törvénytelennek nyilvánít, minden itt elhelyezett, de be nem jelentett összeget.

A törpeállamban a GDP évi 3 százalék körüli rátával növekedett a 2000-2008 közötti időszakban, ami azonban az idén 10-12 százalék körüli visszaesésbe megy át. Az ott kezelt összegek – a tavaly augusztusi, több mint 14 milliárd euróról – mintegy félmilliárddal csökkentek ez év nyarára. A névtelen és titkos betétek rendszerének megszűntetése után tömegesen bocsátottak el alkalmazottakat a bankoktól, a végkielégítésekre fordított összegek az idei év első öt hónapjában több mint hatszorosukra növekedtek. A kormányzat vergődik azzal a törekvésével, hogy a terület kerüljön le a kétes pénzügyi praktikák folytatásával vádolt országok listájáról, amelyet „adóparadicsomok” néven vezet az OECD.

Az évek hosszú sora óta többletet mutató költségvetés az idén negatívba fordul, és jövőre még rosszabb mérleget jósolnak. Védekezésül a helyi kormányzat arra törekszik, hogy a pénzügyi szolgáltatások megrendülése után, nemzetközi nagyvállalatok központi telephelyeként tegye vonzóvá magát. Arról már lemondtak a törpeállam vezetői, hogy a terület akár Luxemburg, akár Írország vetélytársává nője ki magát, szerényebben már inkább csak olyan státuszra törekszenek, mint amilyent Skóciai élvez az Egyesült Királyság részeként. A területen – mint a Reuters emlékeztet – jelenleg 12 bank, 55 más jellegű pénzügyi intézmény és befektetési alap működik.