Jobb mutatót keres a GDP-nél Brüsszel

A bruttó hazai termék indexe nem alkalmas arra, hogy "minden szakpolitikai vitában rá lehessen hagyatkozni" - érvel Brüsszel egy készülő vitaindító iratban, amelyet várhatóan a jövő héten jelentet meg. Az EU legfőbb javaslattevő szerve szerint az egyik legfőbb baj a GDP-vel az, hogy nem méri sem a környezeti stabilitást, sem a társadalom befogadóképességét.

A Bizottság ezért várhatóan átfogóbb, komplexebb mérőszámok alkalmazására tesz hamarosan javaslatot. Ezek között egy környezeti index megalkotása éppúgy szerepel majd, mint a szociális intézkedések eredményeit mérő mutató, ezek ugyanis jobban vissza tudják tükrözni a tényleges jólét és életminőség alakulását, mint a nyers GDP-adat. A "környezeti nyomás" indexében például a levegő szennyezettsége vagy a biodiverzitás megléte is fontos szerepet kap majd.

A környezeti nyomás indexe abban is különbözni fog a GDP-től, hogy minél alacsonyabb értéke lesz a kívánatos: csökkenése ugyanis azt mutatja majd, hogy az adott ország előrelépett a környezetvédelemben. A Bizottság azt is tervezi, hogy egyfajta „eredményjelző táblát” (scoreboard-ot) állít össze a tagországokról a fejlődés fenntarthatóságát illetően is. Ennek első változatával még az idén előáll.

Az Eurobarometer egyik tavalyi felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezett uniós polgárok több mint kétharmada úgy vélte, szociális és környezeti tényezőket is figyelembe kell venni a fejlődés mérése során, nem csupán a hagyományos gazdasági mutatószámokat. Mindez elemzők szerint akár a lisszaboni stratégia most kezdődő újratervezését is befolyásolhatja. (Mint ismert, a 2000-ben megfogalmazott lisszaboni stratégia keretében az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává kívánt válni – ennek kudarca után jövőre várható egy új cél megfogalmazása.)

Az Európai Bizottság mindazonáltal nem az első a nemzetközi szervezetek sorában, amely új mutatószámot keres. Az ENSZ már korábban megalkotta a humán fejlettség indexét (Human Development Index, HDI), amelyben a várható élettartam, az írás-olvasás készségének elterjedtsége, az oktatás és a hagyományos életszínvonal-mutatók egyaránt helyet kapnak.