Nincs itt az ideje a válságenyhítő intézkedések leépítésének

Jean-Claude Trichet EKB-elnök a Financial Timesnak írt cikkében leszögezi: az EKB és más jegybankok által a válság hatásainak enyhítésére tett "nem szokványos" intézkedések kivételes jellegűek, ami azt jelenti, hogy le kell építeni ezeket, amint a gazdasági és pénzügyi viszonyok normalizálódnak.

Trichet szerint a valutaunió központi bankja eleve úgy tervezte meg a maga "nem szokványos" lépéseit, hogy már szem előtt tartotta az exitstratégiát is, és az EKB "megfelelő időben" készen áll e stratégia érvényesítésre. Az eurójegybank vezetője kiemelte: az EKB a maga részéről azonnal elkezdi "nem szokványos" válságellenes intézkedéseinek visszavonását, ha e lépések nyomán veszélybe kerülne az árstabilitás.

A jegybanki elnök a londoni gazdasági napilapban megjelent írásában hozzátette ugyanakkor: még korai lenne kijelenteni, hogy a pénzügyi válságnak vége, ezért egyelőre nincs itt az ideje a válságenyhítő intézkedések leépítésének. Ugyanezt hangsúlyozta előző nap megjelent nyilatkozatában a G20-pénzügyminisztereket vendégül látó brit szakminiszter is.

Alistair Darling a The Independent című liberális brit napilapnak azt mondta: "kissé korai lenne" már azon gondolkodni, hogy miképp lehetne kiszállni az élénkítő programokból. Darling szerint a fellendülésre a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a kormányok azt hiszik, hogy "a munka el van végezve".

A londoni G20-értekezleten várható vitákra utal azonban, hogy a Financial Times pénteki idézete szerint Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter még Washingtonban kijelentette: a pénzügyminisztereknek el kellene kezdeniük annak felvázolását, hogy miképp lehet visszafordítani a válságra adott, egyébként "nagyon sikeres" gazdaságpolitikai válaszlépéseket.

A Húszak pénzügyminiszterei pénteken és szombaton üléseznek Londonban, előkészítendő a hónap végére, Pittsburghbe összehívott G20-csúcstalálkozót. Nem hivatalos értesülések szerint Németország és Franciaország is azt szeretné, ha az amerikai nagyvárosban a vezetők már az exitstratégiáról tárgyalnának.

A másik sarkalatos napirendi pont a banki prémiumok kérdése. Gordon Brown brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár ás Nicolas Sarkozy francia elnök a londoni G20-értekezlet elé időzített, közösen aláírt nyílt levelükben a banki magatartási normák "kötelező érvényű szabályozását" sürgették. A három vezető szerint a pénzügyi rendszerben támadt feszültségek enyhülése nyomán néhány bank "úgy képzeli, hogy visszatérhet a válság előtti működési normákhoz ... ez azonban nem tartozik a választható lehetőségek közé". Alistair Darling pénteken a BBC rádiónak kijelentette: arra számít, hogy a londoni G20-értekezleten egyezség jön létre a banki jutalmazási rendszer ügyében.

A megállapodás lehetőségére vall, hogy a svéd, a holland, a luxemburgi, a francia, a spanyol, a német és az olasz pénzügyminiszter a pénteki Financial Timesban közölt közös levelében tényként írja: a londoni G20-értekezlet szigorú javadalmazási rendszer életbe léptetése mellett készül állást foglalni.

A határozott megfogalmazású levél szerint a prémiumkultusznak a pittsburghi G20-csúcson véget kell érnie. Gordon Brown brit kormányfő már a hét elején azt mondta a Financial Timesnak, hogy összehangolt és "kemény" nemzetközi fellépés szükséges az "eltúlzott" banki prémiumok ellen. Brown szerint lehetővé kell tenni azt is, hogy a bankok visszavehessék a már kifizetett jutalmakat, ha a banki alkalmazottak teljesítménye a folyósítás után romlik.