A kormányfő szerint a világválság azért sújtotta sokkal jobban Magyarországot, mint általában a többi európai országot, mert hazánk az utóbbi tíz évben halasztgatta a fontos szerkezeti változásokat, s így a kilencvenes évek kelet-közép-európai térségi éllovasa szerepéből a sor végére került.
A világválság kitörésekor Magyarország komparatív előnye ugyanakkor az volt, hogy az elmúlt harminc évben hozzászokott a válságokhoz, s így azonnal reagálni tudott a helyzetre: elsőként fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Bizottsághoz segítségért - emlékeztetett a kormányfő.
Márciusban azonban az akkori kormány megértette, hogy nem elégségesek az elindított intézkedések, mert a gazdasági előrejelzések fokozatosan romlottak, s ezért elkerülhetetlenné váltak a strukturális reformok. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ekkor lemondott, és átadta helyét egy válságkezelő kormánynak a reformok végrehajtására - tette hozzá.
Bajnai Gordon kormánya programjából kiemelte: az első száz nap célja az ország hitelének visszaállítása volt korrekciós intézkedések bevezetésével. Ezek között megemlítette a nyugdíjreformot, a szociális reformokat és az adóreformot.
Ennek eredményeként a kormány a recesszió közepette olyan államháztartási kiigazítást hajtott végre, amelynek köszönhetően 2009-re 3,9, 2010-re pedig 3,8 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiánycél, miközben az európai deficitátlag meghaladja a 7 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a költségvetést tekintve Magyarország lesz idén a legóvatosabb ország - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ehhez a lakosságnak nagyon jelentős áldozatokat kellett meghoznia.
A kormányfő szerint a kiigazításnak köszönhetően gyorsan visszatért a bizalom Magyarország iránt, amelynek egyik jele, hogy a forint április óta csaknem 15 százalékot erősödött.
A miniszterelnök Magyarország egyik fő problémájának az alacsony, 57 százalékos foglalkoztatási rátát tartja, amelynek stabilizálódása véleménye szerint a rendszerváltásig nyúlik vissza. A politikai pártok ekkor kialakítottak "valamiféle hamis kompromisszumot"; egy olyan politikai konszenzust, amelynek célja a szavazatnyereség volt az állami újraelosztás növelésével, akár az ország növekedési potenciáljának feláldozása árán is, kerülve a változásokkal járó szükségszerű konfliktusokat. Amíg ezt a politikát a piacról lehetett finanszírozni, nem volt gond, de az elmúlt években ez a folyamat tarthatatlanná vált - szögezte le Bajnai Gordon.
A miniszterelnök az újabb válságok, és a munkahelyüket elvesztők csalódottságból adódó társadalmi feszültségek veszélyére figyelmeztetett, s jelezte: nem tartja megoldásnak a válságkezeléshez a protekcionizmust és a nacionalizmust, mert az csak elfedi a valós problémákat, és pótmegoldásként szolgál.
Angel Gurría, az OECD főtitkára a magyar kormányfő előadása után újságírók előtt gratulált a magyarországi válságkezeléshez, és azon belül a Bajnai Gordon vezette kormány által elért eredményekhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.